600 éve nem tudunk semmit a cigányokról

– Kevés helyen érezte magát olyan jól, mint cigányok között, írja könyve előszavában. Hogyan indult velük való kapcsolata?

– 1991-ben szenteltek pappá, és első szolgálati helyemen, Érsekvadkerten nagyszámú cigányság élt. Az előző idős plébános csak a kerítésen át tárgyalt velük, és a gyerekeiket sem mindig akarta megkeresztelni. Ebben a faluban még a volt tanácselnök is beíratta a gyerekét iskolai hittanra, csak a cigánygyerekek nem jöttek. Elkezdtem barátkozni velük, megtanultam a cigányhimnuszt, mire a gyerekek bemerészkedtek a hittanórára. Egyszer az egyikük meghívott magukhoz. Az esti mise után el is mentem, aminek futótűzként terjedt el a híre, és rengetegen betömörültek a vendéglátó házba. Ünnepi beszédet tartottak, hogy ilyen nem volt még, mióta világ a világ, hogy a pap eljött a cigányokhoz, és énekeltek meg táncoltak. Ettől kezdve gyakran jöttek hozzám a gyerekek.

– Hogyan jutott el a felnőttekhez?

– Elhívtam a szülőket a szentkúti búcsúba tartó zarándoklatra. Hazafelé felvetettem, hogy ők is járhatnának hittanra. A plébániára nem jöttek volna, így én mentem el a cigánysorra. Jézus életét vetítettem diaképekben a Zeffirelli-film alapján, utána pedig a tízparancsolatot tanultuk.

– Hogyan lett cigányreferens püspök? Milyen a katolikus egyház stratégiája?

– Keresztes Szilárd, a cigánypasztorációval megbízott püspök akkor vonult nyugdíjba, amikor én 2008-ban püspök lettem. Jeleztem, hogy szívesen vállalnám ezt a feladatot. A görög katolikusoknál indult el a cigánypasztoráció, Hodászon. Egy nagyszerű pap, Sója Miklós, 1941-től negyven éven át szolgált ott. Kijárt a cigánytelepre, épített egy kápolnát , ahol betűk voltak felfüggesztve a gerendára, mert írni-olvasni is tanított. Mindenkinek lerajzolta a lábát, és cipőket szerzett. A földbe ásott putrikből pedig lassan házak épültek. Azóta ez a misszió kiépült, van egy óvoda, egy ingyenkonyha és egy idősek otthona, amit a cigányok tartanak fent. Ez egy mintaprojekt. Máshol is vannak jól működő intézmények. Például Lankó József atyának óvodája Alsószentmártonban, ami már kizárólag cigányok lakta falu, Esztergomban tanoda, Arlón, Komlón közösség.

– Készült statisztika a cigányság vallásosságáról, felekezeti megoszlásáról?

– Az 1893-as népszámlálás az utolsó, amely képet ad vallásosságukról. A mai Magyarország területével számítva akkor 93000 cigányt regisztráltak, és azóta jellemző, hogy a romák az országos arányt meghaladva katolikusok. Friss egyházi kimutatások szerint az Egri Egyházmegyében a megkeresztelt gyerekek mintegy 25 százaléka cigány származású. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében kisebb kérdőíven megkérdeztük a plébánosokat, hogy milyen létszámban járnak cigányok a templomba, de elég alacsony eredményeket kaptunk. Az derült ki, hogy egy-két pap körül tömörülnek, ahol érzik, hogy befogadják őket. Például a józsefvárosi Horváth Mihály téri templomban, vagy a Thököly úti volt domonkos templomban.

– Sok a mendemonda a cigányság babonáiról, a többségi társadalom értetlenül áll például a számára bizarr temetkezési szokások előtt. Milyen elemekből épül fel a cigányság hitvilága ?

– A félelem a szeszélyes, kiszámíthatatlan szellemektől valószínűleg indiai eredetű. Részben keresztény gyökerű, de igen sajátos a halottkultusz, vallásosságuk talán legerősebb eleme. A halottnak minden tiszteletet meg akarnak adni, és a temetés során nagyon lassan kell mindennek történni: meg-megállnak, énekelnek. Úgy vélik, ha nem kellő tisztelettel temetik el, akkor visszatér a halott szelleme, és bajt okoz. Mélyen, meggyőződéssel hisznek az örök életben. Ha valamelyikük befogadja a kereszténység lényegét: a szeretetet és a megváltást, hitének korábbi elemei gyengülnek. Például a szendrőládi cigányoknál e kultusz-cselekedetek már nem élnek tovább. 

– Kinek írta a Cigány népismeretet?

– A magam számára is fontos volt rendet rakni az országszerte keringő féligazságok között. Nagyon jó lenne, ha a többségi társadalom megismerné a cigányságot, a kultúrájukat, hiszen több mint 600 éve itt élnek velünk, és a legtöbben szinte semmit nem tudunk róluk. De nekik is fontos lenne történelmük és kultúrájuk ismerete az egészséges identitást fölépítéséhez. Szeretném, ha a katolikus iskolákban tankönyvvé válna, és más iskolák is nyitottak lennének rá.

– Hogyan gyűjtött anyagot?

– Az alapmű – bár nem mentes a hibáktól – Sir Angus Fraser A cigányok című, az 1990-es évek elején írt könyve, illetve Dupcsik Csaba 2009-es munkája a magyarországi cigányság történetéről. A legjobb magyar kutató, Nagy Pál levéltáros és történész eredményeit is felhasználtam: ő fontos dokumentumokat tárt föl, köztük a cigányság Magyarországra érkezését említő első okleveleket, kiváltságleveleiket.

Székely János az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az Újszövetség tanszék docense, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának elnöke. Cigány népismeret című, a Szent István Társulatnál megjelent könyve elsősorban középiskolásoknak készült. A történelmi, néprajzi és szociológiai részek után szöveggyűjtemény található: magyar írók írásai a cigányokról, cigány népi költemények, mondások, ősi áldások, végül válogatás mai cigány szerzőktől.