„Istentől kapott gondolat” – finn-magyar egyházi kapcsolatok

A két egyház között azonban csak az első világháború után jött létre közvetlen kapcsolat. Ennek motorja Raffay Sándor püspök volt, aki a Trianon után meggyengült magyar evangélikus egyház külkapcsolatait tudatosan fejlesztette. A már említett lelkésztalálkozón túl a két nép közti barátságot a Magyarországon tanuló finn, és a Finnországban tanuló magyar ösztöndíjas teológusok mélyítették el. Sztehlo Gábor is járt ösztöndíjasként Finnországban, ahol leginkább a virágzó népfőiskolák ragadták meg. 1938-ban finn anyagi segítséggel alapíthatta meg az első magyarországi, állandó bentlakásos népfőiskolát Nagytarcsán.

Amikor 1939 telén a Szovjetunió lerohanta Finnországot, a magyarországi evangélikusok is igyekeztek segítséget nyújtani. Szeretetvendégségeket, gyűjtéseket rendeztek a finnek megsegítésére. A győztes háború után a finn tábori lelkészség lapjának egyik száma magyarul is megjelent. Az 1940-es évek egyházi megújulására nagy hatással voltak a Finnországból hazatért ösztöndíjasok. 1945 után még inkább felerősödött ez a lelki megújulás, melynek egyik vezető alakja a finnekkel nagyon jó kapcsolatot ápoló Turóczy Zoltán volt. Máig ható emléke ennek a korszaknak az a sok finn egyházi ének, amely az evangélikus énekeskönyvben megtalálható.

1948 után az egyház külkapcsolatait is minimálisra szorította a kibontakozó kommunista diktatúra, így a finnekkel való érintkezés is megszakadt. 1961-ben járhatott hivatalos egyházi küldöttség Finnországban, 1966-tól ismét elindulhatott az ösztöndíjas csereprogram. A korabeli egyházvezetőség és az Állami Egyházügyi Hivatal igyekezett teljes egészében kontrollálni a kapcsolatokat, a háború előtti ösztöndíjasok nagy részét kizárta a párbeszédből.

A lelkésztalálkozók és professzorcserék mellett anyagilag is nagyon sokat segített a finn egyház. 1989 előtt az egyházi kiadványok nagy része finn ajándék papíron jelenhetett meg, a Makovecz Imre által tervezett siófoki templom pedig finn fából épült fel 1987-ben. 1981-ben jött létre az első testvérgyülekezeti kapcsolat, amelyben ma mintegy 50 gyülekezet vesz részt. Személyes barátságok sora köszönhető a testvérgyülekezeteknek. Kivételes kapcsolat az, ami a két olyannyira eltérő hagyományú és kultúrájú finn és magyar evangélikus egyház között az utóbbi 90 évben kialakult. A nyelvrokonságon alapuló szimpátia, valamint a közös hit megtapasztalása által a két egyház és két ország közötti hatalmas különbségek is építően, ébresztően hatottak és hatnak ma is.