Nem lesz elbocsátás? Valamikor biztosan nem mond igazat az államtitkár

Létrehozás: 2011. november 15., 09:25 Legutolsó módosítás: 2011. november 18., 11:23

Nem lesznek iskolabezárások, pedagóguselbocsátások, pártpolitikai és ideológiai alapon történő igazgatói kinevezések, ellenben lesz béremelés a tanerőknek, és egyre több iskola kerül egyházi kézbe, mert van rá igény – állította az oktatási államtitkár, aki stabilnak érzi a pozícióját. A STOP-nak nyilatkozó szakember másként látja. Forrás: stop.hu / Bencsik Gyula

„Nem lesznek iskolabezárások és pedagóguselbocsátások” nyilatkozta a Vasárnap Reggel című hetilapnak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. „Most már csak az a kérdés, mikor nem mond igazat az államtitkár asszony” reagált a kijelentésre Trencsényi László egyetemi oktató, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke. „Valamikor biztosan nem mond igazat” tette hozzá.

Rámutatott: ha a feladatellátási hely ugyanannyi marad, akkor nincs meg a költségvetésre irányuló hatása, amely szerepel abban a háttértanulmányban, amely 633 iskola tervezett bezárását is előrevetíti. Arra az államtitkári állításra pedig, hogy 2013 szeptemberétől pedagógus-béremelések lesznek a meghirdetett életpályamodellnek köszönhetően, Trencsényi csak annyit jegyzett meg: addig a szamár is megdöglik.

„Annyi egyházi iskolát kell működtetni, amennyire társadalmi igény van”
mondta Hoffmann. Szerinte nőni fog az egyházi fenntartású iskolák száma a közeljövőben. „Az államtitkár szeretné, ha minél több egyházi iskola működne az országban, bár egyes jelzések arra utalnak, hogy már maguk az egyházak sem akarnak a jelenleginél több iskolát fenntartani” tette hozzá az elnök.

Az említett társadalmi igényt nehezen mérhetőnek nevezte, mint mondta, sokkal inkább gazdasági kényszerből, semmint ideológiai meggyőződésből adnak át iskolákat egyházi kézbe az önkormányzatok. „Egy 21. századi szekularizált társadalomban szokatlan mértékű teokratikus jegyek mutatkoznak a közoktatásban, ami szembemegy az eszmék szabad áramlását hirdető Helsinki Egyezmény szellemével”
állította Trencsényi.

„Nem lesz világnézeti és pártpolitikai szűrés az iskolaigazgatók kinevezésénél”
jelentette ki az államtitkár arra utalva, hogy a jövőben az ő kezébe kerül az iskolaigazgatók kinevezésének joga. Példaként a klebelsbergi időket említette, amikor szintén központilag nevezték ki az iskolavezetőket és a tanárokat is. Trencsényi László emlékeztetett, hogy a klebelsbergi gyakorlat csaknem 100 esztendeje működött, ráadásul egy mainál jóval kisebb intézményrendszerre vonatkoztatva. A mai viszonyok között elképzelhetetlennek tartja a kézi vezérlés hatékony működtetését, amely ráadásul a kontraszelekciót is elősegítené.

„A döntéseknek ott kellene születniük, ahol a döntések felelősségét is viselik”
tette hozzá az elnök, az önkormányzati iskolavezető-választás mellett téve le a garast. Mint mondta, a tervezett központi kinevezési gyakorlat ráadásul rendkívül költséges is lenne, hiszen az államtitkárságnak minden egyes igazgatóválasztás alkalmával delegációt kellene küldenie az adott településre tájékozódni.

A friss diplomások tervezett röghöz kötéséhez
vagyis hogy az oklevél megszerzése után néhány évig aktív kereső korukban Magyarország javára dolgozzanak azok, akiknek hazájuk állta tanulmányaik költségeit mindössze annyit tett hozzá Trencsényi, hogy az elképzelés már ott sántít, hogy diplomások tömegeit eleve nem képes fölszívni a hazai munkaerőpiac, így az egyetem után rögtön a munkanélkülivé válással kell szembenézniük a fiataloknak.

Kedden, a köznevelési törvény általános parlamenti vitájával egy időben a nemrég alakult Hálózat a Tanszabadságért nevű szerveződés nyilvános fogadóórát tart az Országház előtt, egészen az esti végszavazásig. A programról bővebben itt.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben