Miért nem adjuk az adónk 1 százalékát?
Minden személyi jövedelem után adózó magyar számára adott a lehetőség, hogy adója 1+1 százalékát felajánlja valamilyen civil szervezet és egy egyház számára, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. A Tárki felmérése szerint leginkább érdektelenségből cselekszenek így. Forrás: gazdasag.hu
Mivel a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlásáról részletes, hivatalos statisztikák léteznek, ezért a TÁRKI kutatásában arra volt kíváncsi, hogy aki nem ajánlotta fel az 1 százalékát, az miért nem tette ezt, illetve, hogy aki felajánlotta, az mi alapján döntött.
Azok, akik felajánlhatták volna adójuk 1 százalékát, de ezt nem tették, legtöbben arra hivatkoztak, hogy ez eszükbe sem jutott (34 százalék). A többiek vagy megrögzött adó fel nem ajánlók (18 százalék), illetve „nem érdekli őket az ilyesmi” (13 százalék), vagy idejük nem volt erre (12 százalék), vagy nem találtak alkalmas szervezetet, akinek szívesen felajánlották volna pénzüket (12 százalék), vagy valami más oka volt a fel nem ajánlásnak (11 százalék).
Azok, aki felajánlották adójuk 1 százalékát, legtöbben azért (is) tették ezt, mert valamilyen módon személyesen érintettek a kedvezményezett szervezet működésében (57 százalék). A többiek döntését valaki más hozta meg (a könyvelője vagy a munkáltatója), vagy/és a családtagok, illetve a barátok győzték meg (22-22 százalék). Sokkal kisebb azok aránya, akik döntésében szerepet játszott a média (11 százalék) vagy a köztéri reklámok (5 százalék) sugallata.
A személyes érintettség ereje az átlagosnál erősebb a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében (70 százalék), illetve azok esetében, akik még nem döntötték el, hogy részt vesznek-e a következő választáson (65 százalék), s ez az a két társadalmi csoport az, amelyikre a média is az átlagosnál erősebben hat (körükben az átlagos 11 százalék helyett 20 százalék azok aránya, akik a média alapján (is) döntöttek).
