Megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács – Nyugati szervezetek: aktív kulturális élet, kiemelt érdeklődés az állampolgárság iránt

Létrehozás: 2011. november 18., 20:48 Legutolsó módosítás: 2011. november 21., 17:02

Budapest – Aktív kulturális életről és a magyar állampolgárság iránti kiemelt érdeklődésről számoltak be többek között a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésére érkező nyugati magyar szervezetek képviselői az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön. Forrás: MTI

Ábrahám Tibor, a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület elnöke elmondta, hogy a nyugat-kanadai nagyvárosban mintegy 15 ezer magyar aktív kulturális életet él, nagyobb rendezvényeiken több száz, alkalmanként még az ezer főt is meghaladó közönség jelenik meg, köztük szép számmal olyanok is, akik nem vagy kevéssé beszélnek magyarul.
Kanada nagy távolságai ellenére a vancouveriek szoros kapcsolatban állnak a keleti nagyvárosokban működő magyar szervezetekkel is. Ábrahám Tibor Magyarország és a diaszpórában élő magyarok kapcsolatainak továbbfejlődését várja a most megalakult Magyar Diaszpóra Tanács munkájától.
A fiatal, magyarul nem beszélő, negyedik generációs Anne Lynch író az MTI-nek elmondta, hogy Ohio államban, a magyar központnak számító Clevelandben nőtt fel, majd Georgia fővárosába, Atlantába költözött. Ott alapította meg 2004-ben magyar egyesületét, az Atlanta Hungarian Meetupot (Atlantai Magyar Találkozás). A ma – családtagokat nem számolva – 400 tagú egyesület már mintegy 150 programot tartott. Tagsága rendkívül sokszínű, a magyarországi diákoktól kezdve a magyar kultúrát szerető nem magyarokig terjed. Anne Lynch hangsúlyozta, hogy e-mailben folyamatos kapcsolatot tartanak egymással az egyesület tagjai, segítve egymást.
Latin-Amerikában hat országban van szervezett magyar élet – Argentínában, Brazíliában, Chilében, Uruguayban, Paraguayban, Venezuelában –, s ezen államok magyarsága 2004-ben alapította meg a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségét – mondta el a tömörülés elnöke az MTI-nek.
Kunckelné Fényes Ildikó hozzátette: bár a nagy távolság sokszor akadályozza a kapcsolattartást, ezt az internettel és a médián keresztül igyekeznek áthidalni. Hozzátette: nagyon régi emigráció az övék, a déli féltekére már a 19. század végén, 20. század elején érkeztek magyarok. Ezt követően a két világháború után, majd '56 után érkeztek még emigránsok. A programok közül a néptáncmozgalmat emelte ki, jelezve, hogy jövőre rendezik a 11. latin-amerikai magyar néptáncfesztivált, amelyre magyarországi résztvevőket is szoktak hívni.
Szólt arról is, hogy jelentős az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, és sokan fel is vették már azt. A folyamat azonban a nagy távolság miatt sokszor lassú és nehézkes – derült ki szavaiból. Az elnök mintegy 50 ezerre becsülte az ott élő magyarság számát.
Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke az MTI-nek azt mondta, hogy nagyszerű kezdeményezésnek tartja a tanács létrehozását. „Újra megtaláltak bennünket” – fogalmazott, hozzátéve: hiszi, hogy a jövőbeli közös munkának kézzelfogható eredményei lesznek.    
Kitért arra, hogy az egyházkerületen belül az elmúlt öt évben 12 gyülekezet alakult, ahol ugyanakkor nem volt lelkész. Ennek híre eljutott Magyarországra, és a Magyarországi Református Egyház lelkészt küldött hozzájuk, s tevékenységének anyagi hátterét is biztosítják.
A nyugati magyarság szervezeteit megszólító Magyar Diaszpóra Tanács csütörtökön a Parlamentben tartotta alakuló ülését, amelyen a résztvevők egyöntetűen fogadták el az alapító okiratot.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben