Zsidó építészeti remekművek magyar postabélyegeken
Budapest – A filatélia iránt érdeklődők számos építészeti műalkotással és impozáns épülettel találkozhatnak a magyar bélyegeken. 2008-ban elindult egy sorozat, amellyel a magyarországi zsinagógák bemutatását kezdte meg a Magyar Posta. Forrás: Gong Rádió, mazsihisz.hu
A sorozat első két címletén a Szegedi Új Zsinagóga és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája látható. A sorozat legújabb darabjainak 110 forintos címletén a Nagykőrösi Zsinagóga oltára és belső tere, a hozzá tartozó alkalmi borítékon a zsinagóga épülete illetve kiemelt motívumként tetődísze található. A bélyegzőt Dávid csillagokból álló grafikai kompozíció díszíti.
A 175 forintos címleten pedig a Szolnoki Új Zsinagóga oltára látható, a hozzá tartozó alkalmi borítékon a napjainkban múzeumként üzemelő régi zsinagóga, valamint az új épület látszik. A bélyegzőn a tízparancsolat kőtábláinak stilizált rajza szerepel. A postabélyegeket ma ünnepélyes keretek között bocsátották forgalomba a Nagykőrösi Zsinagógában – nyilatkozta rádiónknak Csegezi Tamásné, a Magyar Posta bélyegmenedzsmentjének igazgatója.
Dr. Feldmájer Péter, a Magyar Zsidó Hitközösségek Szövetségének elnöke örömének és büszkeségének adott hangot a bélyegek kibocsátásának alkalmából. Hozzátette: tudomása szerint 1957 óta nem jelent meg olyan filatélia, amelyen nagykőrösi építészeti alkotás jelent volna meg.
Nagykőrösön zsinagógát először 1817. szeptember 7-én avattak. Az épületet azonban az 1911-es földrengés olyan mértékben megrongálta, hogy helyette újat kellett építeni. A Rákóczi utca – Patay utca sarkán megépült zsinagógát 1925. augusztus 27-én avatták fel. A terveket Molnár Lajos építész készítette, a kivitelezési munkákat Szarvas György mérnök végezte. A régi zsinagógából beépítették az épületbe a Tóraszekrényt, áthozták a rabbiszéket és több díszes templomi padot. A II. világháborúban az épület megrongálódott, de a visszatérők a legfontosabb helyreállítási munkálatokat elvégezték. A zsinagóga felavatásának 80. évfordulójára megújultak a csillárok és újból elkészült a I. világháborús hősökre emlékező emléktábla.
A szolnoki izraelita hitközösség 1850-ben alakult meg. Az 1898-99-ben épített zsinagógájuk a Koltói Anna téren látható. 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta falai között a Szolnoki Galéria működik. Az Új Zsinagógát 1931-ben kezdték építeni. 1935-ben dr. Hasznos József, az akkori hitközség elnöke és dr. Heves Kornél főrabbi avatták fel és nevezték el Mártírok Templomának.
A bélyegek 350.000 példányban készültek el.
