Újra Rómában lép fel a Rajkó zenekar, a Svájci Gárdával focizik a magyar cigányválogatott

A rendezvényről tartott sajtótájékoztatón Juliusz Janusz apostoli nuncius a Magyar Kurírnak elmondta: a nunciatúrának nagy szerepe volt a találkozó megszervezésében, ő továbbította ugyanis azt a közösen megfogalmazódott kérést is a Vatikán felé, hogy a pápa fogadja audiencián a Rajkó zenekart, és ott adjanak egy koncertet. Azért a Rajkó zenekarra esett a választás, mert az nagy múltra tekint vissza, jól szervezett, és lehetőséget ad a fiatal cigányoknak, hogy tovább tudjanak lépni. Hiszen épp az a cigányság legnagyobb problémája, hogy kevés lehetősége van tanulni, dolgozni. A Rajkó együttes sokat segít abban, hogy ez megváltozzon. Azt is reméljük, hogy a vatikáni fellépés által sokkal több lehetőséghez jut a zenekar – mondta a nuncius.

Mezei István, a magyar cigány fociválogatott vezetője kifejtette: mióta megalakították a csapatot, 107 mérkőzésből 105-öt nyert meg, egyet veszített és egyszer játszott döntetlent, utóbbit São Paulóban, Brazíliában, valamint megnyerte a közép-európai és az európai cigány focibajnokságot is. Most Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a nuncius, valamint Balassa János szentszéki nagykövet segítségének köszönhetően a válogatott a Svájci Gárda csapatával mérheti össze erejét Rómában. Később pedig szeretnék a gárdát meghívni Magyarországra, egy visszavágó mérkőzésre.

Ifj. Suki András zongoraművész a cigányzenéről beszélt. Rámutatott, hogy ez valódi hungarikum, a ’88-as focivébén például egy cigányprímás volt hazánk szimbóluma. Mint mondta, a cigányzene magyar cigányok által játszott népies műzene. A magyar cigányok a középkor óta vannak itt, míg az oláh cigányok 150 éve, a beások pedig még később érkeztek. Mivel a cigány nem egységes nép, nincs egységes zenéje sem, ezért a cigányok „alkotói plusszal” járulnak hozzá az általuk őrzött magyar zenéhez. Ma már sajnos leáldozott a virágkorát a huszadik század elején élő cigányzenének, mivel már alig pár étteremben játszanak a muzsikusok.

Gerendási István, a Rajkó Művészegyüttes igazgatója, a Talentum Művészeti Iskola alapítója elmondta: a Rajkó története 1952-ben indult. 58 éve gyűjtik össze a tehetséges gyerekeket a telepekről és a falvakból, és az iskolában nemcsak művészeti, hanem teljeskörű oktatásban is részesítik őket. A rendszerváltás óta azonban nem kapnak semmilyen állami támogatást, pedig négyszáz növendékük van, nemrég pedig számos kihelyezett tagozatot hoztak létre országszerte, mivel a szülőknek nincs pénze fizetni a kollégiumot. A Rajkó zenekar – amelynek zenészei teljes állású, profi művészek – több tagja is tanít az iskolában, ahol a tanárok példájával mutatják meg a magyar cigány tanulóknak a felemelkedés útját.

Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referens püspöke a sajtótájékoztatón kifejtette: az egyház nem nagy projektekkel dolgozik, hanem kis lépésekkel, „embertől emberig”, ahogy Jézus is tette. Ugyanakkor a cigánypasztoráció elindításában hazánk volt az egyik első a világon Sója Miklós hodászi görög katolikus plébánosnak köszönhetően, aki 1941-ben fogott bele a cigánypasztorációs munkába. Székely János hangsúlyozta, hogy a magyar cigányság 3 százalékának van diplomája, ami kiemelkedő arány Európában. Mint a püspök elmondta, 2008-ban a teljes Bibliát lefordították lovári nyelvre. Hangsúlyozta, hogy az egyház nem asszimilálni szeretné a cigányokat. A püspök egyébként írt egy középiskolai tankönyvnek szánt cigány népismereti művet, amit reményei szerint tanítani fognak a katolikus iskolákban. A szemináriumokban már most tanítanak cigány népismeretet. Székely János kiemelte, hogy az integráció nem meghatározott százalékokkal és törvényekkel segíthető elő. Az elsősorban bizalommal teljes, harmóniában való együttélést jelent.