Székesfehérvárra érkezett Boldog Gizella csontereklyéje

Székesfehérvár őrzi 1777 óta Szent István fejereklyéjét, 1930-től pedig Szent Imre ujjának csontereklyéjét, de – ahogy Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök fogalmazott – „hiányzott a családból az édesanya".
Mint mondta, keresték a módját, hogyan lehetne ereklyéiben teljessé tenni az első magyar szent családot, s ezért a családok éve alkalmából arra kérte Passau püspökét, hogy ajándékozza Székesfehérvárnak a passaui niedernburgi templomban eltemetett Boldog Gizella csontereklyéjét.
Wilhelm Schraml passaui megyés püspök, eleget téve a kérésnek, személyesen vitte el Székesfehérvárra Gizella királyné lábszárcsontjának egy hiteles darabját.
A relikvia átadása alkalmából tartott ünnepi szentmisén Spányi Antal megyés püspök arról beszélt, hogy Gizella királynénak nemcsak az anya és a feleség szerepét kellett betöltenie, hanem hitével, életpéldájával, férje támogatásával tanúságot is kellett tennie „a hittel élt élet" szépségéről, erejéről, másokat segítő jóságáról".
Passau püspöke homíliájában a családról, mint az élet és a hit iskolájáról szólt a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt. Rámutatott: „minél inkább oldódik a szilárd családi struktúra, annál erősebben jelentkezik a bizalommal és szeretettel teljes élet utáni vágy". A család napjainkban „olyan fontos az emberek számára, mint még soha."
„Betemetjük a népek éltető forrását, ha nem támogatjuk és védjük a családot" – mondta Wilhelm Schraml.
Boldog Gizella csontereklyéjét Szent István és Szent Imre ereklyéjével együtt a családok évében a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban, majd a liturgikus ünnepek alkalmából tekinthetik meg az érdeklődők – mondta el az MTI érdeklődésére Székesfehérvár megyés püspöke.
Spányi Antal hozzátette: tervezik az első magyar szent család ünnepének meghonosítását, ezzel is segítve, hogy megtörténjen Boldog Gizella szentté avatása.