Szakrális épületek a Hit Évében

Eddigi becslések szerint szerte az országban több mint 200 ezer látogatót vonzott, a számos kiemelkedő református templom, imaház, műemlék megtekintésére is alkalmat adó esemény. Idén - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak köszönhetően – több olyan épület is kitárta kapuit a nagyközönség számára, amely egyébként nem, vagy csak korlátozottan látogatható, esetleg felújítás alatt állt, - mindezt ezúttal ingyenesen. Ezeken kívül természetesen az ipari örökségtől kezdve a nemzetiségi tájházakig, a kastélyoktól az arborétumokig rengeteg látnivalót fedezhettünk fel, nem beszélve a helyszínekhez kapcsolódó gazdag programkínálatról: a KÖN idejére esik ugyanis a Szakrális Művészetek Hete, mely kiemelkedik a Templomok Éjszakája nevet viselő eseménnyel, továbbá szerte az országban együtt ünnepelnek a művelődési házak is a „Kultúrházak éjjel-nappal” elnevezésű program keretében. A minden eddiginél bővebb programkínálat 372 település 820 épületében, valamint 171 vezetett séta-útvonalon zajlik, melynek nem titkolt célja, hogy a szakvezetésnek köszönhetően napjaink gazdasági és morális válságában kellőképpen „ráirányítsa a társadalom figyelmét az előttünk álló feladatokra” – olvashatjuk a szervezők honlapján.
Csakis a KÖN szombatján volt látogatható az OPNI szecessziós kápolnája a Hűvösvölgyi úton, a belvárosi Önkormányzati Minisztérium, ahol egykor a királyi sóhivatal, fürdő és lakóház is állt, valamint az Ybl Miklós által tervezett Festetics-palota a VIII. kerület szívében. Az ország első nukleáris létesítménye, a Budapesti Kutatóreaktor, valamint a Deák téri aluljáróban a Földalatti Vasúti Múzeum korhűen felújított földalatti vasúti kocsijai és az MMKM Tatai úti raktárbázisa a restaurálás előtt és alatt álló járművekkel - a hintók, kocsik, szekerek, oldtimer gépkocsik, kerékpárok és motorkerékpárok felejthetetlen pillanatokat szereztek kicsiknek-nagyoknak egyaránt. Délelőtt a Kálvin tér és Boráros tér között jó időben, jó helyen bolyongók helytörténeti sétán vehettek részt, amely a IX. kerület legpatinásabb utcájának régi és új épületeit, emlékeit, helyszíneit is bemutatta, valamint több romantikus lakóépület bejárását is lehetővé tette. Kati párját kézen fogva meséli, hogy ők tulajdonképpen a Ráday Kultucca egyik „műhelyébe”, a 2003 óta igényes könyvkiadóként, és –boltként működő Ráday Könyvesházba jöttek. „Kedvenc időtöltésünk a kirándulás, bár rendszerint a nagyváros zaja elől erdőbe bújva szoktuk tölteni a hétvégéket, ezúttal a „12 legszebb magyar vers” című kiállítás és performance miatt azt hiszem, kivételt teszünk” – utal az épület 1838-ban született pincéjére, melyet most nemcsak cseh dongaboltozatos részletei miatt érdemes felfedezni. A hétvégén a magyar költészet világába kalauzoló szakavatott „idegenvezetésnek” köszönhetően helytörténeti, építészeti előadásoknak, vetélkedőknek és versolvasásnak is otthont ad a Könyvesház.
A Városligeti fasor 7-es szám előtt a délután ellenére csakúgy tolong a tömeg. Nem, nincs rendhagyó istentisztelet, csupán az Árkay Aladár tervei alapján épült Budapest Fasori Református Templomban zömök formái, mértékadó díszítése, meghitt, tágas terei a századelő magyar szecessziójának kiemelkedő alkotásaként sokakat vonz. Tamással és kerekesszékes öccsével, Gáborral Pálúr János orgonakoncertje előtt beszélgetünk. „Jó látni, hogy az évek előrehaladtával a társadalom egyre többet gondol a hátrányos helyzetűekre.” – mondja a 30-as évei elejét taposó számítástechnikus, aki rajongva szereti bátyját. „Születésem óta béna vagyok, de Isten kivételes csodája, hogy ha elvesz valamit, mindig valami nagyobbal kárpótol: Tamás személyében nemcsak egy jó testvért, de egy kiváló barátot is kaptam ajándékba”. Mint mondja, amióta az eszét tudja, együtt járnak mindenhova, ma éppen Végh Tamás református lelkész „Kálvin János élete” című előadására jöttek, de lehet, hogy ha az idő engedi, vasárnap is itt lesznek Kovalszki Mária (zongora), illetve Pusker Júlia (hegedű) koncertjén is.
A Budai Vár egész évben kitűnő eseményeket vonultat fel, de most vasárnap szélesebb körben kaphattunk ízelítőt kincseiből. Egész nap várta a látogatókat a Magyar Országos Levéltár, mely 1923-ban épült Pecz Samu tervei alapján, és az ország ezer éves történelmének egyedülálló alapdokumentumait őrzi. A pécsi Zsolnay Gyár csodás kerámiái, Róth Miksa eredeti festett ólomüveges ablakai és Dudits Andor seccoi által díszített épület első emeleti kiállítóterme a hétvégén „A Rendszerváltás évei 1987-1990” címmel a Levéltár időszaki kiállítását mutatta be. A Nagy-családdal itt találkozom, a szülők gyermekeiket szélnek eresztve elmélyülten olvasgatnak. „Hitre minden kornak elengedhetetlen szüksége van. Ugyan csak gimnazistaként éltem meg a 90-es évek ambivalens korát, de arra emlékszem, hogy a szüleimet sok nehéz helyzetből kisegítette a kis, fekete, kereszttel illusztrált könyvecske” – idézi fel emlékeit a családfő. A könnyed őszi széltől felfrissülve az érdeklődők akár belülről is megtekinthették a Sándor-palota klasszicista stílusú épületét, vagy illusztris tárlatvezetés keretében bejárhatták a Budapest Történeti Múzeum termeit, mely a Hit Éve alkalmából különleges csemegét tartogatott a számunkra. Akik vásári forgatagra vágytak, azokat folyamatos kézműves és restaurátor bemutatókkal várta az Aquincum Múzeum és régészeti park, illetve a főváros egyik legszebb középületeként számon tartott Iparművészeti Múzeum.
Aki a csendes elmélyülést helyezte előtérbe, az sem panaszkodhatott: a Kulturális Örökség Napjai alkalmából nyitva volt Deák, Kossuth, illetve a Munkásmozgalmi mauzóleum. Nórával egy Balázs Béla, Derkovits Gyula, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Lükő Gábor, Radnóti Miklós, Táncsics Mihály síremlékét útba ejtő történelmi sétán ismerkedtem meg. A Pasaréti Református Gyülekezetbe járó asszony gimnáziumi magyar tanárként évente legalább egyszer végigjárja ezt az utat. Az aznapi programja után faggatózva a 80 éve épült rákosfalvai református templomot ajánlja figyelmembe. „Az épület stílusát nehéz lenne meghatározni, leginkább a praktikum uralja, hiszen az alsó részben közösségi termet alakítottak ki a családi ünnepségek számára. A szakrális célokat szolgáló templomhajó az emeletet foglalja el, érdemes megnézni” – tájékoztat. A fentieken túl a helytörténeti séták kedvelői a Pozsonyi úti Református Egyházközség Hálaadás templomával kezdve a sort a XIII. kerület keresztény épületeit is megismerhették.
Nemcsak a fővárosban, de egész Magyarországon, sőt a környező országokban is több jeles református emlékhely megcsodálására adódott lehetőség. Péter több évtizedes tapasztalattal rendelkező idegenvezető, elsősorban magyarok magyarlakta területre való utazásában segédkezik. „Gazdag szakrális kultúrával, nagy múltú keresztény hagyományokkal rendelkező ország vagyunk. Műemlékeink száma végeláthatatlan, buzdítok mindenkit, hogy akár csak találomra szúrjon ki egy megyét és leutazva oda, ha hiszi, ha nem, felbecsülhetetlen értékekre bukkan éppen úgy, mintha Ukrajna, vagy Románia magyar református templomait látogatná” – mondja a szenvedélyes utazó, aki reméli, hogy jövőre még többen megtisztelik jelenlétükkel e kivételes eseményt.