Református kulturális örökség a Duna mentén – Kálvin hagyománya címmel kiállítás nyílik a reformáció napján

A Hungarofest Nonprofit Kft. által koordinált tárlat nemcsak az egyháztörténet iránt érdeklődőknek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel a kultúrtörténet, a szociológia, vagy a 19. századi polgári ízlésvilág - tájékoztatta a szervező cég sajtóosztálya csütörtökön az MTI-t.

A látogatók megcsodálhatják a német reneszánsz egyik legszebb alkotásának tartott Cranach-festményt, valamint egy Kálvin János szignálta átvételi elismervényt is, amely Magyarországon és Európában egyaránt egyedülálló. A kiállítás 2010. február 15-ig látogatható.

A kommüniké kitér arra, hogy a Kálvin János (1509-1564) születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett Kálvin év keretében számos kiállításon, programon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a svájci reformátor, humanista tudós életét, valamint a reformáció történetét. A kálvinizmus fogalma azonban nem csupán a teológiához köthető, hiszen jelentős kultúrtörténeti, társadalmi, és gazdasági hatással bírt Európa történetében.

Az elsősorban a református tárgyi kultúrát, Kálvin műveit és a református művészek alkotásait bemutató tárlat során a látogatók megismerkedhetnek a reformáció magyar kultúrára, irodalomra, művészetre és tudományra gyakorolt évszázados hatásával. A kiállítás átfogóan ábrázolja a dunamelléki reformáció történetét az európai reformáció kezdeteitől egészen a XX. századig. A mezővárosi polgárság életmódja, tárgykultúrája mellett az archaikus néprajzi és vallási jegyeket őrző ormánsági paraszti kultúrát is tanulmányozhatják az érdeklődők.

A tárlaton a református közéletben és a magyar társadalomban is fontos szerepet játszó írók, művészek, tudósok, köztük Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Jókai Mór, Fülep Lajos vagy Tüdős Klára portréival, alkotásaival is találkozhatnak a Budapesti Történeti Múzeumba látogatók.

A kiállítási tárgyak között Arany János nagykőrösi széke, eklézsialáda, protestáns gályarabokat ábrázoló fametszetek, kalotaszegi kendők és egy hadifogoly Biblia is megtalálható. A tárlat átfogó képet ad a templomépítészetről, továbbá a dunamelléki templomokban található orgonákról.

A református kulturális örökség kincsei között olyan kiemelkedő műalkotások is megtekinthetőek, mint Sylvester János Újszövetség-példányai, a Ráday család gyűjteményéből Cranach festménye, Mányoki Ádám portréi, Barabás Miklós, Csók István festményei, valamint az ipar-, és az ötvösművészet remekei.

A tárlaton megtekinthető Kálvin János egy kézirata is, ami igazi ritkaságnak számít, hiszen Magyarországon csak egyetlen dokumentum ismert, amelyen megtalálható a reformátor kézjegye. A kiállításon az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált. A hazai magángyűjteményből kölcsönzött dokumentum egy gabonakvótáról szól, amelyet a genfi tanács rendelt meg.

Lucas Cranach német festő egyik főműve sokak szerint a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotása. Az Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázoló művet az 1950-es években azonosították és állították ki először. A festmény azóta számos külföldi kiállításon szerepelt, plakátok, katalógusborítók címlapja lett.

Egy különleges falikárpitot is megcsodálhatnak az érdeklődők, Salamon király és jegyese címmel. A kárpit egy párizsi műhelyben készült az 1500-as években, és igazán kivételesnek minősül, hiszen sokáig úgy gondolták, hogy pusztán az Énekek éneke című bibliai vers illusztrációja, holott két történelmi személyiséget ábrázol szokatlan szerepben. A falikárpit valószínűleg Antoine de Bourbon navarrai király és Jeanne d,Albert, III. Johanna, a francia kálvinisták egyik jelentős szellemi vezére házasságkötésének dekorációja volt.

Megismerteti a 19-20. századi történelem sorsfordulóiban újraszerveződését, misszióját, köztük a szegénygondozásban, betegápolásban, az oktatásban, az ifjúsági mozgalmakban vállalt szerepét.
„A kiállításon különleges tárgyi világ tárul elénk, mely egymás mellé állítja a templomi ünnepi liturgia műkincseit és a köznép rusztikus szakrális tárgyait. Megtekintésével a dunamelléki – és a háttérben az egész magyar – reformátusság történelmi szerepével és kulturális örökségével ismerkedhetnek meg – írta Szabó István dunamelléki püspök ajánlásában a kiállításról.

A kiállítás megnyitója október 30-án 15 órakor kezdődik, a nagyközönség pedig a reformáció napjától, október 31-től látogathatja egészen február 15-ig a tárlatot hétfő kivételével minden nap 10-től 16 óráig.

A KIÁLLÍTÁS EGYSÉGEI

1. Bevezetés:
A reformáció kezdetei Európában és magyar földön
2. Reformátusok a Duna mentén – a Dunamelléken a 16-17. században
3. A dunamelléki reformátusok a gályarabságtól a Türelmi rendeletig. (1674-1781)
4. A Türelmi rendelettől a pátensharcig (1781-1859/60)
5. A pátensharctól az I. világháborúig (1859/60-1920)
6. Kiállítás a kiállításban: az 1934-es országos református kiállítás
7. A dunamelléki reformátusok a 20. sz. első felében (1920-1948)
8. A dunamelléki reformátusok a 20. sz. második felében (1948-1990)
9. Az újrakezdés, újjászerveződés (1990-) és a 2009-es Kálvin-emlékév