Péreli Zsuzsa világfa-gobelinjének avatója volt a sopronbánfalvi kolostorban

Péreli Zsuzsa elmondta az MTI-nek, hogy az ikerfát mutató gobelinje 180-szor 140 centiméteres, a kolostor közösségi terébe, a Noviciátusba kerül. A hely ismeretében készítette el a falikárpitot, amelyet nyolc hónapig szőtt és az elmúlt 10 év munkái összegzésének tekinti.
Ha bárki betér ebbe a terembe – amely az egykori szerzetesi főiskola oktatóterme volt, ma előadói- és konferenciaterem –, legyen bármely vallás híve, vagy csak elmélyülni szeretne, találjon valami olyan látnivalót, amely megfogja, elgondolkoztatja – magyarázta a művész. „Az volt a szándékom, hogy az alkotás látványával a begörcsölt lelkű ember békére leljen" – emelte ki.
A gobelin előterében látható egy sötét és egy világos színű lombos fa, gyökereik egybefonódnak, mintha ikrek lennének. „A földbe gyökereznek, égbe magasodnak, közte pedig mi vagyunk, mint realitás, tehát maga az élet. A háttérben lankás dombok és az égen úszó felhők látszanak" – tette hozzá.
Péreli Zsuzsa a hely ismeretében készítette el hagyományos álló szövőszéken a falikárpitot. Egy évvel ezelőtt járt ott, hogy megnézze a fölújított, 1482-ben alapított első magyar pálos rendi kolostort, amely később a sarutlan karmelita nővérek zárdája volt. A nővérektől 1950-ben elvették a rendházat, majd 1990 után visszakapták, de már nem tudták működtetni. Kovács Gábor, a Kogart alapítója megvette a műemlék épületegyüttest és fölújíttatta. Tavasszal a példamutatóan helyreállított kolostor megkapta az ICOMOS (műemlékek és helyszínek nemzetközi bizottsága) kitüntetését.
Péreli Zsuzsa a látogatáskor fölfigyelt egy freskóra, amely Boldog Özséb látomását ábrázolja egy ikerfával. Akkor döntötte el, hogy ikerfát fog szőni. A történethez hozzátartozik, hogy Péreli Zsuzsának három éve nagy kiállítása volt a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Egy éve megkeresték Sopronból és elmondták neki, hogy a karmelita zárda főnöknője náluk lakott haláláig, összegyűjtötték a hagyatékát, benne arany és selyemfonalakkal – a főnöknő miseruhákat hímzett –, és a fonalakat neki kívánják adományozni, mert ismerik a munkáit.
Ahogy mesélte, mindenképpen föl akarta használni a különös úton hozzákerült fonalakat, és töprengése közepette jött a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány fölkérése a gobelinkészítésre, amelyhez teljes művészi szabadságot kapott. A rendfőnöknő hagyatékából neki adományozott selyem- és aranyfonallal valamint gyapjúfonallal szőtte meg a szinte minden vallásban, mitológiában megtalálható életfát – foglalta össze a szövés történetét.
A gobelinavatón a művészen kívül ott lesz Kuszák Péterné, a karmelita rendház utolsó főnöknője hagyatékának őrzője és adományozója, Kovács Gábor, a Kogart alapítója, Karsai Gábor, a kolostor igazgatója és Fertőszögi Péter művészettörténész, a gobelinavatóval együtt megnyíló Péreli Zsuzsa kiállítás kurátora.
Péreli Zsuzsa elmondta, hogy az október végéig nyitva tartó tárlaton mintegy tíz gobelinjét, köztük az 1997-ben szőtt Szegény angyalt, a hely szelleméhez igazodva akvarelleket, amelyek még soha nem voltak kiállítva és a Déjá vu-sorozat egymásra ragasztott kép-szöveg kollázsait mutatja be.