Mesés kálvária őrzi Haydn sírját

Az előzetes tervekhez és álmokhoz képest, szerényebb lett az emlékezés Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulóján, mint azt a magyar és az osztrák szervezők eredetileg szerették volna. Az Esterházy-család két kastélya (a határ két oldalán) persze fogadja a látogatókat, ám kevesebben ismerik a zeneszerző sírja mellett található kálváriát, amely nem csupán az egyházi barokk ékköve, de talán Haydn némely miséjének is ihletője volt. 

A mesterséges dombon épült, illetve annak belsejében barlanghoz hasonló folyosókkal szabdalt kálvária története néhány évtizeddel korábban kezdődött, mint a zeneszerző gazdájának, Esterházy (Fényes) Miklósnak a története. Esterházy Pál nádor, aki a török kiűzésében is jeleskedett, az alsó-ausztriai maria-lanzendorfi mesterséges dombocskára emelt kálvária, illetve a stációkat a dombon belül bemutató járatok láttán határozta el a XVIII. század elején, hogy hasonlót szeretne szülővárosában, Kismartonban. Az építéssel a lanzendorfi kegyhely bécsi tervezőjét bízta meg, a munka az Esterházy-család korábbi várkápolnájának átépítésével 1701-ben kezdődött el. 

Az építészeti remekmű felszentelésére 1707-ben került sor. A kismartoni domb, a kálvária, s a mesterséges barlang pedig sokkal nagyobb és lenyűgözőbb lett, mint a lanzendorfi, átadásakor tíz kápolna és 18 oltár állt benne. 

Joseph Haydn 1761-ben érkezett Kismarton-Eisenstadtba, ahol nagyon szoros kapcsolata alakult ki a kálváriával, valamint a hozzá kapcsolódó templommal: utóbbi zenészei számára írta miséit. A templomban a mai napig található olyan orgona, amelyen a zeneszerző bizonyosan játszott, s végül – bár először Bécsben temették el – itt helyezték Haydnt végső nyugalomra. 

A síremlék, a templom, a stációkat festett szoborkompozíciókkal mesterséges termekben, járatokban bemutató kálvária 9 és 17 óra között tekinthető meg, felnőtteknek 3, nyugdíjasoknak 2, gyermekenek és diákoknak egy eurós belépődíj fejében. 

Képgaléria a műemlékem.hu cikkében, a