Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák – Nyíregyházi műemlék templom

Felszentelésének 80. évfordulója alkalmából, a Kelet-Magyarország 1984. augusztus 18-i számában Somogyi Jolán írt ismertető cikket, felhasználva a nagykállói Matuszka Mihály lelkésznek az építésről annak idején beszámoló díszes kiállítású kötetét.
A fentiekben is szó volt arról, hogy mennyire időszerű már a múlt század fordulóján egy új, tágabb, szép római katolikus templom építése. 1901 márciusában érkezik meg az egri érseknek, Samassa Józsefnek a megkeresése a városhoz, hogy az érseki pénztár terhére felépíti ezt az áhított templomot, s ehhez a város megfelelő telket bocsásson rendelkezésére. Lényeges ellenvetés, ellenkezés sohasem volt; az elhelyezést illetően több elképzelés is szóba jött, de mindenkinek az akkori piac előtti hely látszott a legmegfelelőbbnek; a városi határozat még azt jelölte meg, hogy az építendő templom hossztengelye a városháza kereszttengelyével essék egyvonalba. Így a térnek ez a piaci része lezárul, sokszögű alaktalansága is áttekinthetőbbé válhat. Később ezt az így kialakított „tengelyvonalat” használták a Kossuth-szobor felállítási helyének előírásakor is.

A megoldás keresésének nem vált tekervényessé az útja, így 1902. július 23-án le is tették az alapkövét. Ez a nap egyébként Samassa aranymiséjének is a napja, így csak helyettese volt jelen az itteni fényes ünnepségen. November elejére felhúzták a falakat, amit meg is ünnepeltek: ez egyébként a tornyok félmagasságú falainak elkészültét is jelenti.
Szépen haladtak, hogy Nagy Virgil és Kommer József budapesti tervezők elgondolásai mielőbb megvalósuljanak. A későbbi műegyetemi tanár, Nagy Virgil (1859–1921) nem ismeretlen már városunkban, mert egy évtizeddel régebben ő a nagy lovassági laktanya építkezéseinek a befejezésekor huzamosabb időn át, az ellenőrző felülvizsgálat vezetője, és munkáját közmegelégedésre végezte. A kivitelezést ugyancsak pesti cég: Godnantz Károly vállalta, Veszelovszky Béla helyszíni építésvezető közreműködésével.

Az 1903. március 8-i tudósítás részletesen beszámol a téli szünet utáni munkaindulásról, amikor „a tornyok közti főhomlokzati falnál már a kapuzat feletti rózsaablak magasságán felül haladtak”, s erősen folynak a berendezés tervezési, megbízási munkái. Szeptemberben áthelyezik a régi (ugyancsak a Kossuth téren álló, egytornyos) templom három kisebb harangját a jobb oldali toronyba, és a Sopronból hozott, Egerben megszentelt új harangot is felhúzzák a bal oldali toronyba. (Így majd egy évig harang nélkül maradt az ótemplom.)
1904 júniusának elején szigorúan inkognitóban ideérkezik az idős főpap, hogy megtekintse az aacheni templomban bemutatott aranymiséje emlékére alapított kedves alkotását, s meggyőződjék az építkezés haladásáról, a felavatás időpontjának kitűzése érdekében is. Erre majd augusztus 20-án kerül sor. Előző este várják Samassát pontosan kidolgozott fogadási renddel; a 12 főnyi bandérium most is felölti azt a díszruháját, amellyel a millenniumi ünnepségeken „országos” sikert arattak, 200 fogat kíséri be a vasútállomástól az odaérkező és nagy ovációval fogadott érseket. Maga a templom felszentelése nem nyilvános szertartás: reggel 6-tól 9 óráig tart, s ezt követi a mise. Majd ezután jöhetnek a küldöttségek: hosszú rendben fejezik ki szerencsekívánataikat, hoznak üdvöző üzeneteket. Az akkori és régebbi főispántól kezdve sok előkelőség, nagyrészt díszmagyarba öltözve; Geduly Henrik evangélikus, Bartók Jenő református papok, Kelemen Adolf rabbi mondanak a hosszú sorban üdvözlőbeszédeket. A bankett után, este 200 személyes menet indul a szomszédos Zöldség térről és vonul a parochiához, ahol a dalárda adja elő ünnepi műsorát.

A templom szép dísze a térnek: Koroknay részletesen elemzi is művészettörténeti érdemeit. Néhány adatot azonban itt is közölni kell: egész hossza 50,30 méter, szélessége 20 m, illetve a kereszthajó apszisánál 29,50 m. A főhajó 13,76 m magas. Falvastagsága általában 1,5-1,6 m. A tornyok 43,60 m magasak. – A bejárattól jobbra stílszerűen kiképzett fülkében az emléktábla: „Ad majorem dei gloriam aedificavit Josephus Samassa archiepiscopus, 1902-1904.” (Isten nagyobb dicsőségére építtette Samassa József érsek.)

Ahogy a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház honlapján olvasható: a három hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestyét és szertárt magába foglaló körfolyosóval, s a homlokzaton két hatalmas toronnyal a bazilika, az építésszerkezeti gazdagság tekintetében felülmúlja az összes hazai neoromán stílusban épült templomunkat.
A templom külső képe - gazdag tagoltságával, tárapilléreivel, dekoratív elemeivel - az első tekintetre lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága - mely három emeletre tagozódik - 43.60 méter. A két torony közt van a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja, a gyermek Jézussal – Szent József és Keresztelő Szent János társaságában – amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte. Az oromfal rózsaablakának középső körében Szent Cecília üvegfestménye Róth Miksa munkája. A déli torony egyik fülkéjében van elhelyezve a templomépítő, Samassa bíboros mellszobra. 2002-ben készült, Tóth Sándor szobrászművész alkotása. A templom külső megjelenése eredeti állapotban van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát létesített, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.

A kórus két tartóoszlopa közt megállva, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és bal oldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt. A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása). A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). A mellékhajók, melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben – Váradi József plébános megbízásából – Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felső része tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra-balra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra-balra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei. Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek, 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000. évben padlófűtés készült, és márvány padlózat.
A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).
A márvány szószék hatalmas márvány oszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve). – A keresztelőkút ugyancsak márvány, mely öt márványoszlopon nyugszik.
Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre, 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános.
A templom belső festése a Xlll. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet. 1984-ben újrafestették, úgy hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak. Jelenlegi templomnak 3 harangja van.