Liszt műveket ad elő a Szent Efrém Férfikar

Létrehozás: 2009. április 06., 10:09 Legutolsó módosítás: 2009. április 06., 10:10

Budapest – Nagypénteken és húsvétvasárnap Liszt és Frescobaldi egyházzenei művei hangzanak el a fővárosban a Szent Efrém Férfikar tolmácsolásában; a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Paolo Crivellaro, a Nagymező utcai Avilai Nagy Szent Teréz templomban Fassang László játssza az orgonaszólamot – közölte a kórus vezetője, Bubnó Tamás az MTI-vel. Forrás: MTI

Paolo Crivellaro, a Berlinben élő olasz orgonaművész hangversenyének első részében a Messa della Madonna című orgonamise hangzik el. A kora barokk korban létrejött műfaj egyik jeles alkotása Frescobaldi miséje, amelyben a gregorián tételeket a Szent Efrém Férfikar énekli – a terem több pontjáról.

Girolamo Frescobaldit 1604-ben nevezték ki a római Accademia di Santa Cecilia orgonistájának, majd 1607-1608-as brüsszeli útja után a Szent Péter Bazilika orgonistája lett. Itt dolgozott 1643-ban bekövetkezett haláláig, mindössze hatéves megszakítással (az 1628 és 1634 közötti időszakot a firenzei udvarnál töltötte). 

A koncert második részében Liszt Ferenc Via Crucisának zenei és térbeli stációi vezetik a hallgatóságot. A tér igazi keresztúttá lesz, amelyből kiemelkednek a Káel Csaba rendező által megkomponált látványterv képzőművészeti alkotásai. A középpontba a kereszt kerül. 

Az előadás szólistája Rajk Judit, Cser Péter és Laborfalvi Soós Béla, a férfikarral együtt a Schola Cantorum Budapestiensis nőikara énekel. Liszt időskori alkotása felépítésében, hangzásában és megfogalmazásában is messze előremutat, és már a XX. századot idézi. A megrázó művet, a Via Crucist alapvetően 1878 őszén írta a Róma közelében fekvő Tivoli-béli Villa d,Estében, és a következő év februárjában Budapesten fejezte be. 

A zongorára (illetve orgonára), szólóhangokra és kórusra komponált darab alapjául élettársa, Wittgenstein hercegnő egyik szövegkönyve szolgált, amelyben Liszt Krisztus kálváriáját jelenítette meg Pontius Pilatus ítéletétől a kereszthalálig, majd a sírba tételig. 

Paolo Crivellarót számos historikus orgona megszólaltatására invitálták, olyan hangszereken koncertezett, mint például Lorenzo da Prato 1475-ben épített orgonája a bolognai Santo Petronióban, az 1558-as Ebert-orgona az innsbrucki Hofkirchében, Raphaëlis 1554 és 1654 között keletkezett mesterdarabja a Roskilde székesegyházban, és Gottfried Silbermann 1755-ben befejezett orgonája a drezdai Hofkirchében. 

Az olasz kulturális minisztérium megbízottjaként Crivellaro kétszáz historikus orgona katalogizálásában és restaurálásában vett részt Piemontéban. 1990 óta rendszeresen oktat a legnagyobb egyetemek zenei fakultásain, 2001-ben kezdte munkáját a berlini művészeti akadémián. 

Vasárnap a Teréz-templom húsvéti ünnepi nagymiséjének keretében – amelynek fő celebránsa Paskai László bíboros, volt esztergomi érsek – felhangzik Liszt Szekszárdi miséje, amelyet alig-alig lehet autentikus formában hallani, hiszen megszólaltatásához rendkívül kényes technikai és zenei feladatot megoldani képes férfi szólisták és professzionális férfikar szükséges. 

Az orgona nem kevésbé igényes szólamát Fassang László játssza, férfi szólista Kálmán László, Hajnal András (tenor), Gerzsenyi Csaba (bariton) és Cser Péter (basszus). A mű egy fiatalkori férfikari mise átdolgozása. 

Szomorú érdekesség, hogy Liszt Magyarországon sem a korai, sem pedig az átdolgozott verziót nem hallhatta: nem volt olyan előadói apparátus, amely képes lett volna akkoriban ezt megszólaltatni. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben