Liszt-év: Egyházi kórusművek csendülnek fel a Művészetek Palotájában

Létrehozás: 2011. október 17., 17:55 Legutolsó módosítás: 2011. október 17., 17:59

Budapest – Liszt Ferenc kórusműveiből hangzik el válogatás a Bartók Béla Hangversenyteremben tartandó keddi programon, a koncerten összehasonlítják Liszt egyházzenéjét egykorú zeneszerzők hasonló műveivel is. Forrás: MTI

A Művészetek Palotája "Liszt! Minden tekintetben" elnevezésű sorozatában tartandó hangversenyt a Holland Liszt Ferenc Társaság elnöke, Scholcz Péter vezényli, közreműködik Greetje de Haan (ének), Király Csaba (orgona) és a debreceni Kodály Kórus.
Liszt Ferenc egyházzenéjének hátterében a gyerekkorától őt elkísérő őszinte istenkeresés is megtalálható, ám ott van a művészi exhibicionizmus és a világutazó virtuóz szerelmi csalódásaiból fakadó csömör érzése is - vélte a műsorral kapcsolatban Fazekas Gergely zenetörténész.
Liszt Ferenc belépése az egyházi hierarchiába (1865, Róma) nem feltűnési viszketegségből fakadt vagy hirtelen elhatározás nyomán történt, ugyanis gyermekkora óta mélyen vallásos volt. Amikor 17 éves korában egyszerre vesztette el apját és esett át az első szerelmi csalódáson, vallásos mániába esett, visszavonult a világtól, olyannyira, hogy a párizsi lapok halálhírét keltették.
Attól kezdve, hogy Carolyne Sayn-Wittgensteinnel kötendő házassági terve meghiúsult és a kisebb egyházi rendeket felvette, Liszt a civil egyházi szolgálatot vállalók öltözékében, abbéruhában járt. Ebben volt némi exhibicionizmus is, tudta, hogy magas termetével, hosszú ősz hajával, földig érő papi öltözékében milyen feltűnést kelt, amikor egy társaságba vagy koncertterembe egyszerű látogatóként belép.
A vallás felé forduló Liszt a rá jellemző ambícióval határozta el a 19. század hatvanas éveiben, hogy megújítja a katolikus egyházzenét. Az orgona jelentette számára a kereszténység szimbólumát már egészen fiatal korától kezdve. Liszt a bécsi klasszikusok mellett Palestrina, Lassus és Bach hagyományait követve szándékozott nagyszabású egyházi művekkel gazdagítani az irodalmat. Az egyházzenét a liturgia méltó kísérőjévé felemelni akaró művész az áhítat elmélyítésére törekedett és sorra komponálta kórusműveit.
1865 elején készült el nagyszabású orgonakíséretes kórusmiséjével, a Missa Choralisszal, amely a keddi hangverseny második részében is elhangzik. A gregorián dallamokra épülő Missa Choralis és a nagyszabású B-A-C-H variációk mellett nem véletlenül kapnak helyet az est során Mosonyi Mihály alkotásai.
A két szerző élete számos ponton kapcsolódik. Mosonyi is a magyar-osztrák határvidéken született, Lisztnél mindössze négy évvel korábban. Személyes találkozásuk 1856-ban meghatározónak bizonyult Mosonyi számára, de az elismerés nem volt egyoldalú. A két muzsikust éppen az egyházzene hozta közelebb egymáshoz: Mosonyi nagybőgősként vett részt az Esztergomi mise bemutatóján. Az ő kedvéért komponált Liszt nagybőgőszólót a műbe. "Cserébe" Mosonyi zongoraátiratot készített - ezt Liszt őszinte elismeréssel fogadta.

http://mupa.hu/liszt/

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben