Lipták Pál gyűjteménye a Nagyházi Galéria árverésén – Evangélikus énekeskönyv gyűjtemény is kalapács alá kerül
Budapest - Kétnapos árverést tart a Nagyházi Galéria: kedden 19. és 20. századi festményekből, szerdán pedig bútorokból és néprajzi tárgyakból. A második nap anyagának kiemelkedő része Lipták Pál festőművész, könyvtáros gazdag népművészeti gyűjteménye lesz. Forrás: MTI
A szerdai 363 tételéből csaknem kétszáz tárgy Lipták Pál gyűjteményéből való. A festőként, könyvtárosként, könyvkiadóként ismert Lipták Pál (1927-2007) hallatlanul gazdag népművészeti, textil-, kerámia-, bútor-, valamint kézirat- és könyvgyűjteményt halmozott fel. Gyűjteménye megalapozásához képzőművészeti munkásságának helyszíne, a Körösök vidéke, Békés és Csongrád megye segítette, festőként az alföldi hagyományokhoz, a hódmezővásárhelyi iskolához kapcsolódott. könyvtárosként Békéscsabán dolgozott, 1954-ben a szabadpolcos könyvkölcsönzői rendszer bevezetéséért Kossuth-díjjal is kitüntették. Később is újító szellemben vezette a könyvtárat és létrehozta a megyei bibliotéka 20. századi rajzgyűjteményét.
A Lipták-gyűjteményből a Nagyházi Galéria főként népi kerámiát kínál, de találhatók az anyagban 19. századi népi bútorok, népi mesterségek eszközei, használati tárgyak és hímzett, szövött textilek. A 18-19. századi szlovák nyelvű bibliák, evangélium magyarázatok, evangélikus énekeskönyvek kollekciója is egyedülálló. A legizgalmasabb azonban a népi cserepek, butellák, bokályok, korsók, tálak, tányérok gazdag, majd másfélszázas választéka, amelyek kikiáltási árra jellemzően 10 és 20 ezer forint közötti.
A feliratos, jelzett és tulajdonosi névvel, évszámmal ellátott alföldi butellák az 1800-as évek második felében készültek és jó állapotban vészeltek át másfél-két évszázadot. A felvidéki, székelyföldi, brassói ónmázas cserép bokályok között 1790-es datálásúak is vannak, a dekoratív tordai, besztercei, zilahi, sárospataki tányérok száz évvel későbbiek. Szépek a rajzos, figurális díszítésű besztercei, hucul, máramarosi, kalotaszegi kályhacsempék. Egy 1928-as mázas cserép falikép pedig azért lehet vonzó 24 ezer forintért, mert Kossuth Lajost ábrázolja.
A további tételek is tartalmaznak szép darabokat. A csizmadia céh "Isstok Tomassin" feliratú 1775-ös céhkancsója és egy másik, hasonló korú felvidéki céhkorsó egyaránt 180 ezer forintról indul. Ilyen árat kell ajánlani egy osztrák és egy felvidéki bokályért is. Egy habán kancsó 1752-es évszámmal 75 ezer, míg egy 1713-as tál, mivel sérült, 55 ezer forintos kikiáltási árat kapott. Az 1700-as évekből származó holicsi tányérok 20-36 ezer forint között érhetők el, míg egy 1760-as itáliai tál 120 ezer forintról kezd.
A népművészeti tárgyakkal egy napon árvereznek félszáz bútort, ezek között van egy-két nagy értékű darab.
