Lengyel-magyar nap Veszprémben – Ikonkiállítás nyílt meg

Az ószövetségi időkben nem volt szabad ábrázolni Istent, mert a láthatatlan, mindenható Atya emberként való megjelenítése a bálványimádásnak adott volna teret – mondta bevezetőjében a főpásztor. Később, a VII-VIII. században ennek jegyében zajlottak a képrombolási mozgalmak. Pedig, miután Isten emberi formában megjelent közöttünk, mint Krisztus, a bálványimádás veszélye megszűnt – tette hozzá Márfi Gyula.

Istent ábrázolni, értelmezni azonban ma sem könnyű – mutatott rá az érsek –, hiszen lépten-nyomon beleütközünk emberi képességeink korlátaiba. Megpróbáljuk kifejezi Őt a beszédben is, de érezzük szavaink tökéletlenségeit. Az ikonok témája legtöbbször Jézus Krisztus, s az evangéliumok példázatai elevenednek meg a képírók keze nyomán – fogalmazott Márfi érsek. Méltatta a kiállításon látható sokféle Szentháromság-ábrázolást is, valamint a szentek életét, tetteit sajátos szimbolikával megjelenítő alkotásokat, melyeknek elsősorban nem a külső ábrázolása a lényeges, hanem a belőlük sugárzó lelkiség, amely az Örökkévalóságot, Isten végtelen szeretetét érzékelteti – hangsúlyozta Márfi Gyula.

A tárlat megnyitását követően Piotr Stefaniak lengyel történész tartott vetített képes előadást Árpád-házi szent asszonyok Lengyelországban címmel, melyben IV. Béla tíz gyermekének – köztük kiemelten Szent Kinga, Boldog Jolán és Konstancia – életútját, dinasztikus házasságait elemezve mutatott rá a lengyel–magyar kapcsolatok eredetére. E kapcsolatok egészen a magyar történelem kezdetéig nyúlnak vissza – mondta az előadó.

*

A lengyel-magyar baráti nap lengyel nyelvű szentmiseáldozattal zárult a székesegyházban, melyet Zygfryd Kot, a krakkói ikonfestő műhely jezsuita vezetője; Leszek Kryza, a budapesti lengyel közösség plébánosa és Nagy Károly kanonok, a veszprémi bazilika plébánosa mutatott be.

Az ikonkiállítás május 26-áig tekinthető meg.