Kiállították a görög mecénások kincseit

Létrehozás: 2009. április 04., 09:44 Legutolsó módosítás: 2009. április 04., 09:45

Budapest – Az első magyarországi görög diaszpóra kulturális, szellemi, egyházi és tárgyi emlékeit mutatja be a Görög Örökség – Görög Ortodox Diaszpóra Magyarországon a XVII.-XIX. században című tárlat a Budapesti Történeti Múzeumban. Forrás: mult-kor.hu

A július 2-ig látható kiállításon több mint 250 műtárgyat tekinthetnek meg az érdeklődők: az ikonok, ötvöstárgyak és grafikák mellett egyházművészeti tárgyakat, könyvészeti ritkaságokat, leveleket és festményeket is felvonultat a gazdag emlékanyag, amely közgyűjteményeknek, egyházi gyűjteményeknek és magángyűjtőknek köszönhetően kerül a nagyközönség elé – mondta el Szabó Krisztina projektvezető.

A kiállítás három nagy téma köré csoportosul: az egyházi, a képzőművészeti, valamint az irodalmi hagyatékot mutatja be. Az első terem egy ortodox templom belsejét idézi, az oltáron a többi között szentségtartó, szentségtakaró, kelyhek láthatók. A falon tizenhárom darabból álló ünnepi ikonsorban gyönyörködhetnek a látogatók, de kinyitható házi oltár és 1883-as evangéliumos könyv is színesíti a tárlat anyagát.

Az átfogó kiállítás első ízben állít emléket azoknak a nagy mecénás görög családoknak, akik vagyonukat kereskedelmi, pénzügyi és ingatlanfejlesztésekbe forgatták – fogalmazott Szabó Krisztina. Kiemelte: a görög Sina (Szinasz), Derra és Nákó (Nakosz) család a reformkori fellendülés meghatározó mecénásaivá váltak, támogatták egyebek mellett a Lánchíd megépítését, a Ludovica (az első magyar nemzeti katona-nevelő intézet), a pesti görög templom és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozását. Az említett épületek mellett még a Nákó-palotát, a dunai árvízben beomlott Derra-házat és a Sina-kastélyt is láthatják metszeteken, akvarelleken, litográfiákon a látogatók.

Sina György és Széchenyi István levelezése, Adam Clark levele szüleihez, Sina Simon Alapító levele az Akadémia építésére adott 8000 forintról, bronz tárgyak, Sina György mellszobra, a pesti görög kompánia zászlaja és „követi” lábvédő látható egyebek mellett az utolsó teremben. A projektvezető elmondta: a kiállítás célja bemutatni a korabeli Pest-Budát, a legfontosabb eseményeket, történéseket, beleértve az 1838-as dunai árvizet, s rámutatni az asszimilálódott görögök tevékenységére, bemutatva a családokat is.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben