Katolikus világ- és művészetszemlélet Babits költészetében
Szeptember 19-én a fehérgyarmati görög katolikus templomban folytatódott a Kulturális Örökség Napjai és Szakrális Művészetek Hete. Kasztovszky László Babits Mihály költészetéről és hitéről tartott előadást. Forrás: Magyar Kurír / Kádár Brigitta
Ruszki Gábor római katolikus plébános köszöntőjében kiemelte: ami Magyarországon megmaradt magyarnak, az nem más, mint a kultúra, s ami értékes kultúra, amögött mindig ott van Isten. Az estnek otthont adó Kovács Róbert görög katolikus paróchus elmondta mennyire öröm számára egy olyan rendezvénysorozatba bekapcsolódni, amely az egész kereszténységet összeköti. Az istenkeresés, mióta az ember emberré lett, benne van a vérében – mondta. A rendezvényen közreműködött Filep Gabriella cégénydányádi háziorvos, aki Schumann Álmodozását adta elő hegedűn.
Előasásában Kasztovszky László hangsúlyozta: az istenkeresés mindig az egyén szintjén történő útkeresés. Babits nem kereste Istent, hanem benne élt az ő szépséges harmóniájában, mint egyetlen számára elfogadható emberi és művészi létformában. Ebből táplálkozott művészete is. Mind alkotó művészként, mind fordítóként, irodalomtörténészként és kritikusként az érdek minden gyanújától mentes költészetet szolgálta. Katolikus világlátása nem programként fogalmazódott meg, hanem elválaszthatatlan velejárója volt a művészi szépségnek és az örömnek, ahogy az első keresztények is a felhőtlen örömöt és boldogságot élték meg a hiten keresztül. Ahogy az Örökkék ég a felhők fölött című versében megfogalmazza: az ember nem veszítheti el életbe, értelmes, alkotó életbe vetett hitét semmilyen bajok közepette. Érzelem és ész veszi fel a harcot a bajok ellen, de e küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha az ember hisz „az építész, a gazda” segítő erejében, örök jelenlétében – hangzott el az előadásban, mely letölthető innen.
