Istenem... – Bölcskei Gusztáv református püspök vezetett tárlatot a MODEM-ben
Debrecen – Mikrofonnal a kézben vagy esernyőt a magasba tartva. A tárlatvezetésről mindig ez a kép jutott eszembe. Meg persze a sok-sok adat: ki, mikor, miért írta vagy festette a művet. A debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban rendhagyó tárlatvezetésen vettünk részt: érzések, bibliai- és hétköznapi példázatok. Eloszlottak a klisék. Forrás: ttre.hu / Dobos Zita
Istenem. A szó önmagában gazdag tartalmat rejt. Mondjuk, mint csendes sóhajtást. Mondjuk, mint imádságot. Mondjuk, mint kétségbeesett jajkiáltást, ahogy a Názáreti Jézus a kereszten. Ezekkel a szavakkal kezdte kalauzolni Bölcskei Gusztáv az Istenem című kiállításra érkezőket a MODEM-ben. A Keresztény nézőpont a kortárs magyar képzőművészetben alcímet viselő tárlaton a tiszántúli püspök hét témáról és egy tucat hívő és nem hívő művész alkotásáról mondta el gondolatait, most néhányat kiemelek.
Teremtett világ iránti felelősség
„Azt látjuk, hogyan mardossa és tépi szét az Isten teremett világát egy szörnyeteg. Ha nincs is ember arca, de hasonlít rá. Néhány évtizeddel ezelőtt vált szállóigévé a mondás: a Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől vettük kölcsön. Ez 2011-ben így hangzik: nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól raboltuk el. Az alkotás szembesít bennünket a teremtett világ iránt hordozott felelősséggel - véli Bölcskei Gusztáv.
A titok az Úré
„A soha meg nem telő üveg a valóságnak, az életérzésnek egy olyan speciális kifejezése, amely azt mondja, hogy a titkok az Úréi, a kijelentett dolgok pedig a mieink.” – vélekedett a püspök a kisfilm előtt állva.
Bölcskei Gusztáv szerint egy művet nem a témája tesz keresztyénné vagy vallásossá, ugyanis vannak olyan, a keresztyénség történetében megjelenő csodálatos műalkotások, amelyeknek semmi közük nincs a keresztyén hithez. A tiszántúli püspök úgy véli, hogy egy-egy alkotást a művésznek a hozzáállása, a hite vagy a hitbéli vergődése tesz igazán vallási üzenethordozóvá vagy keresztyénné.
Az elemek világa
A klasszikus négy elem, amelyekből minden összeállt a régi görög bölcsek szerint; a tűz, a víz, a föld, és a levegő. Ez számomra abban a jézusi mondatban jelenik meg az evangéliumban, hogy „Én vagyok az életnek kenyere”. Mert a kenyérnek szüksége van erre a négy elemre. Én úgy vagyok ezzel a témával - mesélte a püspök, mint a tanfelügyelő bácsi által ellenőrzött kisgyerekek, akiktől megkérdezték: Adok annak egy Forintot, aki megmondja, hogy hol lakik a Jóisten. Egy kis nebuló felállt és így válaszolt: én meg annak adok két Forintot, aki azt mondja meg, hol nem lakik.
Mi az értelme a szenvedésnek?
A tárlat a kortárs magyar képzőművészet hithez, valláshoz, transzcendenciához kötődő műveiből mutat be jelzésszerű, reprezentatív keresztmetszetet. A kiállítás hetven év után először mutatja be a hazai kortárs képzőművészetet keresztyén kontextusban.
Videó és hang:
