Bibó 100 – Egy máig ható politikus, az ember, az édesapa

Létrehozás: 2011. augusztus 08., 02:13 Legutolsó módosítás: 2011. augusztus 11., 09:08

Budapest – Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány Bibó István századik születésnapján két napos színes rendezvény-sorozattal emlékezett a néhai államminiszterről, 2011. augusztus 6-án és 7-én. Az ünnepi hétvége szombatján Leányfalun, míg vasárnap Budapesten a Kossuth Klubban várták az érdeklődőket. Szöveg: Kiss Tamás. Fotó: Galambos Ádám, Kondella Mihály és Kiss Tamás.

A vasárnap délutáni hőség ellenére közel százfős közönség volt kíváncsi a száz éve született politikus emlékére rendezett előadás és beszélgetés sorozatra.

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Bibó István Szellemi Műhellyel és a Bibó István Közéleti Társasággal közösen szervezett alkalmon Bibó szellemi örökségét boncolgatták a különböző gondolkodók.

A megemlékező konferencia nyitányaként Gulyás András olvasta fel a volt köztársasági elnök Göncz Árpád köszöntő sorait.

Első előadóként „Bibó István életművének mai értelmezése” címmel Dénes Iván Zoltán adott átfogó összegzést a bibói életrajzról és életműről. Az előadó igyekezett tisztába tenni a politikus különböző megjelöléseit a történésztől a szociológusig, végül történelemmel foglalkozó politikai gondolkodóként definiálva Bibó Istvánt.

A következő program Botos János, Tatár György, Haraszti György és Balogh Iván beszélgetése volt, „A zsidókérdés Magyarországon 1989 után” címmel. Könnyed, érthető stílusban informatív és emészthető stílusú beszélgetés reflektálás volt Bibó – A zsidókérdés Magyarországon 1944 után című könyvére. Szellemesen emlegették a magyar zsákutcás társadalomfejlődés kifejezést, ahogy Tatár György fogalmazott: „A valódi zsákutcának legalább van vége, ahová, ha elér az ember rájön, és visszafordulhat.”

„Bibó István hatása és ellenhatása – avagy miért szorul folyamatosan háttérbe a bibói gondolat?” címmel Dénes Iván Zoltán, Kenedi János és Perecz László beszélgetése folytatta a sort. Kifejtették, hogy a mai magyar politika mindkét oldalon félreértelmezi, félremagyarázza Bibó szerepét igyekezvén saját javukra magyarázni azt. A beszélgető-partnerek Bibói életműből az őt foglalkoztató kérdések aktualitását emelték ki.

„Politikai kultúra, politikai hisztéria” volt a címe Mester Béla, Balog Iván, Dénes Iván Zoltán, Juhász Attila és Trencsényi Balázs beszélgetésének, aminek mindjárt az elején elhangzott a sok félreértést tisztázó gondolat: „A tolerancia azt jelenti, hogy elismerjük, hogy nincs értékközösségünk és ennek ellenére, ezzel együtt fogadjuk el egymást.”

A délutánt lezáró Bibó Borbála, Bibó István és Hanák Gábor beszélgetését Csepregi András moderálta „A szabadságszerető ember: Bibó István” címmel. Érdekes volt hallgatni Bibó István gyermekeit arról, amit a politikus A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata címmel fogalmazott meg a 30-as években. Legfontosabb tanulságok egyikeként kiemelték annak a veszélyét, amit a szövegkörnyezetből való kiragadás jelent. A délután előadásait követően különösen üdítő volt a politikus után az emberről és a szerető édesapáról hallani.

A Kossuth Klub béli délutánt megemlékezés és gyertyagyújtás zárta a Parlament mellett álló Bibó-szobornál.

Galambos Ádám képei a szombati leányfalui alkalomról:

Kondella Mihály képei:

Kiss Tamás képei:

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben