Bach-hét zalik a budapesti Deák téri templomban

Létrehozás: 2011. június 07., 14:44 Legutolsó módosítás: 2011. június 07., 15:36

Budapest – A hagyományoknak megfelelően ismét Johann Sebastian Bach életművének szentelt hetet tartanak Kamp Salamon karnagy, egyházzenei igazgató vezetésével a fővárosi Deák téri templomban hétfőtől pünkösd vasárnapig. Az első napon készült az evangelikus.hu fotóösszeállítása. Szöveg: MTI, fotó: Morva Judit

Huszonkettedszer szólalnak meg a barokk zeneirodalom óriásának alkotásai – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel. A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter védnökségével kezdődő héten hétfőn este először zenekari estet rendeznek: két billentyűs hangszerre írt concerto hangzik el, amelyet Kemenes András zongorán ad elő.
A d-moll concertót két hegedűre komponálta Juniki Spartakus, Somogyi Péter játssza a szólót, közreműködnek a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok. Kedden orgonaest hallható, ezen olyan különlegesség is elhangzik, mint az Ich hatte viel Bekümmernis, a kantáta zárófúgáját Liszt Ferenc dolgozta át orgonára.
Szerdán kamaraest lesz, ezen a második, a talán legismertebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel Bach egy triószonátája is elhangzik Spányi Miklós (csembaló), Jean-Michel Tanguy és Gyöngyössy Zoltán (fuvola) előadásában. Csütörtökön ismét orgona szól, Finta Gergely és Mekis Péter játszik, pénteken kantáták, áriák, szonáták egyaránt elhangzanak, Jekl László énekel, kísérnek a Németh Pál által vezetett Savaria Barokk Zenekar muzsikusai, Vitárius Piroska(hegedű), Karasszon Dénes (gordonka) és Várallyay Ágnes (csembaló és orgona).
Szombaton Zászkaliczky Tamás orgonaestje hallható, vasárnap a programzáró kantátaesten két darab csendül fel: Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán és Orendt Gyula énekli a szólókat, Mekis Péter orgonál, közreműködik a Lutheránia Énekkar, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, vezényel Kamp Salamon.

Az első napon dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök mondott meditációt. Az alábbiakban ezt közöljük teljes terjedelmében:

 22. BUDAPESTI BACH-HÉT – BUDAPEST-DEÁK TÉRI EVANGÉLIKUS TEMPLOM – 2011. június 6. hétfő 19 óra – Zenekari est – Dr. Harmati Béla ny. evangélikus püspök meditációja 

„Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz és védelmet talál“  Péld 18,10

„Der Name des Herrn ist eine feste Burg, der Gerechte läuft dorthin und wird beschirmt“  Sprüche 18,10

„The Lord is a mighty tower where his people can run for safety“ Proverbs 18,10  

Testvéreim! 

A következő vasárnapon, Pünkösdkor ünnepeljük templomunk felszentelésének 200. évfordulóját. Ezért ezen a héten estéről estére a meditációkban a templomunkban található jelképekről szólunk. Ma este a Példabeszédek ígéje az oltár fölött látható héber tetragrammra irányítja figyelmünket: JAHVE, azaz az ÚRISTEN neve ez: „Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz és védelmet talál“.

Az Ószövetség népe babonás félelemmel kerülte ennek a névnek a kiejtését, helyette inkább ezt imádkozták, Elohim, a Mindenható, Örökkévaló, a Magasságos, a Szent. Jeruzsálemben a templomban is csak az ároni áldásban hangzott el a név, JAHVE és a szent szövegek felolvasásánál helyette ezt mondták, ADONÁJ, az Úr. A bálványokat, sokféle isteneket imádó környező népek vallási kulturája hátterén Izraelben élesen rajzolódott ki az egyistenhit megvallása.  Ezt a hitvallást, az un. Semát, „Halljad Izrael, az Úr a te Istened az egyedüli Isten“, minden hívő naponta kétszer volt köteles imádkozni, hogy bizonyságot tegyen Istenünkről, aki nem eszme és filozófia, hanem az  igazságosság és irgalmasság Atyja. Ehhez a hitvalláshoz kapcsolódik a Tízparancsolatból az első parancsolat, „Ne legyen más Istened!“

 Vajon keressük-é ma egyáltalán az Úristent és ha keressük, vajon  megtaláljuk-é őt, mint védelmet nyújtó erősséget?

 A 2001-ben tartott népszámlálás alkalmával hazánk lakosságának  74 százaléka, kerek háromnegyed része vallotta magát egyházhoz, valláshoz tartozónak. Mégis kérdés, mit hiszünk mi  magyarok,  mit vallunk, hova futunk védelemért?  Esetleg az a helyzet, mint amit a Példabeszédek könyvéből idézett ige utáni vers mond, „a gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli“ ?  A vulgármaterialzmusra épúlő korábbi szocialista berendezkedés után ma a kapitalista  „biznisz-mentalitás“, azaz pénzimádat, haszon- és hatalomkeresés  lett népünk igazi vallása?

Emberlétünk isteni adottsága, hogy a múlt, jelen és jövő végső hitkérdéseit újra és újra föltesszük magunknak, egy-egy életen, egy- egy korszakon belül. Megkérdezzük, mint egyén, család, nép, emberiség, honnan is jöttünk, mi életünk célja és értelme és mi lesz velünk a legutolsó életjelenség, a halál után? A múlt század hetvenes éveiben büszke életérzés volt az un. „fejlődésvallás“, amikor az 1945-től számítható hidegháborús korszak végén a produkciót, termelést határtalannak, a szabadságot abszolútnak és az emberi boldogságot korlátozás nélkül elérhetőnek hirdették (Erich Fromm, Haben oder Sein, 1976). Ma viszont elönti, áthatja világunkat az a posztmodern depresszív életérzés (J.F.Lyotard),  amit legtalálóbban Ady Endre egyik verssorával lehet kifejeznünk: ...“minden Egész eltörött“... Családok és emberi kapcsolatok,  munka és hivatás, nevelés és oktatás, közélet és politika, haza és nemzetfogalom, kultúra és tudomány, egészség és megélhetés – „minden Egész eltörött“! Hol törik el minden újra és újra? 

A válasz: Térj vissza Istenhez, térj meg ember az Úristenhez! Erős torony, erős vár a Mindenható, az Örökkévaló, ne legyen más Istened! Lehet, hogy sokszor úgy érezzük, nem találjuk meg Istent, mert ahogy a régi teológusok latinul mondták, „deus absconditus“, elrejtőző Isten lett. Ebben a templomban viszont kétszáz éve a  „deus revelatus“, a magát kinyilatkoztató Istent, a számunkra emberré lett Istent,  Jézus Krisztust prédikáljuk és jézusi missziónak valljuk az egyházzenei alkalmakat, benne 107 éves Lutheránia énekkarunk szolgálatát.  

Ez a hét már a huszonkettedik a Bach-hetek sorában., amikor az „Ötödik Evangélista“, Bach János Sebestyén bibliai ihletésű műveiből gazdagodhatunk. Milyen varázslatos zenei kifejezésekkel, kompozíciós bravúrokkal tudta a mester a szentírási  és liturgikus szövegek mondanivalóját aláhúzni. Zenekari és hangszeres muzsikájának virtuozitása spirituális elmélyedést kínál. Istenhez hív és imádkozni tanít. Szükségünk van arra, hogy elgondolkozzunk  sorskérdéseinkről, bűneinkről, mulasztásainkról, a reánk bízott emberekről, kötelességeinkről, céljainkról. Európa,  a világ és benne hazánk túlságosan is a haszon, a „biznisz“, a pénz fontosságára és ezzel az anyagi hatalom mindenhatóságára épít, pedig az apostoli tanítás szerint „semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle“ (1 Tim 6,6). Ember, térj vissza Istenhez, térj meg az Úristenhez! 

Éljük meg újra és újra az ige és a  zenei meditáció segítségével Isten közelségét és szeretetét. Bizony erős torony az Úr neve, oda fut az igaz és védelmet talál!

                                                                                                           Ámen.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben