Aba-Novák kiállítás nyílt Esztergomban
Esztergom – Dalí, Munkácsy, Goya és Chagall után Aba-Novák Vilmos (1894-1941) 50 olajfestményét és 100 grafikáját bemutató kiállítás nyílt július 30-án, a Duna-parti városban. (2500 Esztergom, Északi Kanonoksor – Szent István tér 7-9. A Bazilika szomszédságában.) Szöveg: Bolla Zsuzsanna
Aba-Novák Vilmos sírja a budapesti Farkasréti temetőben
A bemutatott művek között kiemelt szerepet kaptak az önarcképek, amelyek a leghívebben tükrözik a művész lelkületét. Jól megfigyelhetőek a különböző műfajok sajátosságai, főként Aba-Novák művészetének jelentős állomása, a drámai grafikák technikája, azon belül is a rézkarcok finom képi világa.
Az egyes korszakok főműveinek bemutatása mellett a kiállítás különlegessége a rézkarcok nyomólemezeinek felsorakoztatása, s olyan vázlatoké, személyes emlékeké, amelyek a festő hagyatékában őrződtek meg.
Novák Vilmos kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt. Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolna freskóihoz kezdett hozzá.
Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készítése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült.
A jelenlegi kiállításról további információ: www.esztergom.hu www.esztergomkultura.hu
