Gyűjts földet, Testvérem! – Interjú Varga Norberttel, az Életfa Kárpát-medence Összefogás elnökével
Hegykő – Mit is takar az Életfa Kárpát-medence Összefogás? Elsősorban lelkiséget. Azt a lelkiséget, amely felelősséget érez és vállal szűkebb és tágabb közösségéért, ennek a közösségnek a sorsáért. Ez a spiritualitás jelenik meg abban a vállalásban, amely az anyagban létező világ nyelvére fordítja le azt a lelkiséget. A kezdeményezők ugyanis Magyarország minden településéről és a Kárpát-medence elcsatolt területeiről egy-egy marék földet gyűjtenek össze, és ezt ünnepélyes keretek között Hegykőn egyesítik, szimbolikusan kifejezve ezzel a Nemzet egységét. A föld fölé egy hársfát, életfát ültet a település közössége, majd az összekevert föld egy kis részét eljuttatják azokra a településekre, akik ezt kérik, hitet téve ezzel arról, hogy bár életünk egy jól körülírható közösségben zajlik, sosem feledkezhetünk meg arról, hogy gyökereink ezerfelé ágazva mélyebbre nyúlnak, és átszövik az egész Nemzetet. Szöveg: Csiszár Ágnes
Az Életfa program megálmodója, Ősz Róbert, a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Vizuális nevelés tanszékének adjunktusa, iparművész. A tanítás mellett hangszertörténettel és hangszertervezéssel foglalkozik. Dr. Reisner Ferenc címzetes kanonok, Hegykő – Fertőhomok – Hidegség községek plébánosa pedig az ökumené egységének vigyázója. Őrzi azt, hogy párt és felekezetmentesen valósuljon meg az összefogás. A kezdeményezés gyakorlati segítője Varga Norbert, politológus, történelem- és görög-katolikus hittanár, Hegykő alpolgármestere. Vele ültünk le beszélgetni fogadóórája alatt.
– Hogy áll most ez a kezdeményezés, amelynek nemrég volt az első közgyűlése? Mi történt ott?
– Civilként fogalmazzuk meg céljainkat, pártoktól és felekezetektől függetlenül. Ennek legegyszerűbb leképezése a földgyűjtés, spirituális céllal – kezdte gondolatainak összefoglalását Varga Norbert, aki fiatalkorára is már rendkívül jól sáfárkodott Istentől kapott tehetségével. Ráadásul édesanyai örökségként napi 2-3 óra alvás elég neki a regenerálódáshoz.
– Ehhez a Budapesten bejegyzett országos egyesülethez csatlakoztak már korábban a Nemzeti Zarándoklat vezetői, akik hozzánk hasonlóan úgy érzik, a települések érdekeit kell figyelembe venni, nem pedig a pártérdekeket. A Nemzeti Zarándoklat vezetője Komlóska és Pálháza polgármestere. Komlóska a Zemplén gyöngyszeme, ruszin település, amelynek lakosai a magyar nemzet részének vallják magukat. Pálháza a Hegyköz tájegységben erős horvát öntudattal, de magyar érzülettel rendelkezik. Az egyesület stratégiáját „Életfa Szerződés” kérdésében többek közt Prof. dr. Kulcsár László, a Kárpát-medencei ügyek koordinátora dolgozta ki. A Magyarok Szövetségével egyetértésben mi is azt szeretnénk, hogyha valódi rendszerváltozás lenne kétkamarás parlamenttel. A felsőházban a civilek, az alsóházban a pártok. Ezt a kidolgozott koncepciót társadalmi vitára ajánljuk fel. Aki megnyeri a választást, azé a törvényhozás, a végrehajtás, a különféle kuratóriumok, minden, arra az adott négy évre a szakmai civil tudást, szakértelmet figyelmen kívül hagyva. Hangsúlyozom, az egyesület is azért választott meg engem elnöknek, mert én egyetlen pártnak sem vagyok tagja. Nagyon bántó az, hogy a Civil Összefogás Fórum „Társadalmi szerződés” címmel úgy adott közre egy meglehetősen párthoz tartozó koncepciót, hogy a nevünk szerepeltetéséhez meg sem kérdezett minket, és sok más civil szervezetet sem.
– Csak magyarországi csatlakozók vannak?
– Nem. Csatlakozott hozzánk a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, amely az erdélyi magyar civil szféra hálózatai közé tartozik. A közeljövőben vesszük fel a kapcsolatot felvidéki ernyőszervezetekkel is. Hangsúlyozom, mi úgy gondolkodunk kárpát-medencei összefogásban, hogy nincsenek irredenta szándékaink. Politikamentes, a magyarországi és a határon túli, magyarok lakta településeket megszólító összefogás ez, a kezdeményezés célja az együvé tartozás tudatosítása.
Célunk az azonos értékrendet képviselő civil szervezetek és személyek összefogása, legyen a szervezet vagy személy határon innen vagy túl; a civil szervezetek és tagjaik érdekvédelme, alapítványok, egyesületek megalakulásának elősegítése, nemzeti és kulturális értékek védelme.
– A vallási jelleg mennyiben mutatkozik meg a földgyűjtésben?
– Amennyiben Isten nap mint nap adja a csodákat. Teremtett világa csodáit. Nekünk olyan víz- és földkészletünk van, amely páratlan és egyedülálló. Össze kell fognunk ennek megőrzéséhez, tudatos védelméhez, magyarságunk megtartásához. És ha nem sikerül, akkor közös jövőnkről sem tudunk ilyen elvárásokkal együttgondolkodni, cselekedni.
– Tudna nekem mesélni arról, honnét és hogyan kaptak földet eddig?
– Eddig több száz településről érkezett föld, az elsők között Tihanyból és Pannonhalmáról. Olyan emberi történeteket ismertük meg, amiket külön is érdemes feldolgozni. Debrecenből például az elsők között egy magyar zsidó embertől kaptunk földet. Vermes Zoltán történész barátom – aki erdei iskolák szervezője – ígérte segítségét a magyar zöldek részéről. Egy másik esetben meglehetősen baloldali kötődésű ember adta át ötéves kisfiával úgy a földet a kisfiú kezéből, hogy az apa azt mondta a gyermeknek: „Kisfiam, most a jövődet adod át! S ha nem sikerül ez az összefogás, akkor nem lesz jövőd!” Tapolcáról Szabó Emőke református lelkésztől kaptuk a földet egy ökumenikus ünnepséggel összekötve. Komáromból úgy adta át a földet egy hölgy sírva, hogy néhány évvel ezelőtt elhunyt testvérétől kapott egy táskát, ami középen össze volt varrva, ezért semmire sem lehetett használni „És akkor rájöttem, hogy ez az összetartozás az elszakítottságában. Elmentem hát Komáromba és Komárnóba, mindkét területről begyűjtöttem a földet, és mindkét területen leigazoltattam” – mondta az asszony.
– Milyen igazolást kérnek a földekről és mi a faültetés jelentősége?
– Elvárás, hogy a minták származási helyét valamely egyház vezetője, a település polgármestere vagy valamely civil szervezet pecséttel igazolja. Kérjük, hogy az egyesített és visszajuttatott földbe egy Életfát ültessenek majd, ezzel is jelezve az összetartozást. Ez lehet tölgy (az igazságszolgáltatás és a bíráskodás jelképe), hárs (a szeretetet, a szerelmet és a gyógyítást jelképezi) vagy bármilyen más fa, amelyet az adott közösség jónak lát. Talán még egy technikai javaslat: a maréknyi földet jól zárható, a külső hatásoknak ellenálló tasakba vagy üvegcsébe helyezzék. Természetesen nem kötelező ezt a formátumot választani. S ha csak egy helyről is érkezik föld cikkünk hatására, már megérte. Köszönöm!
Ebben a kusza, értékeit veszített világban is lehet olyan kezdeményezés, amely mellé mindenki odaállhat. Kérem Önöket, fogjunk össze, segítsünk földet gyűjteni, függetlenül attól, hogy ki milyen vallású, politikai kultúrájú ember. Egy hazában, együtt élünk!
ÉLETFA KÁRPÁT-MEDENCE ÖSSZEFOGÁS
Régi hagyomány, hogy a magvető ember az elvetésre kerülő búzát megáldatta, majd mikor befejezte a vetést, akkor az üres vetőabroszt az ég felé dobta. Üzenve az égieknek, hogy segítő áldást kér a munkájára, az elvetett mag megfoganásához, bőséges terméséhez. Tudta, hogy bár önmaga a földi létének keretein belül mindent megtett, de ez mégsem elég. Segítségül kell hívnia azokat a spirituális erőket, amelyeket önmaga anyagba teremtett létének elválaszthatatlan részeként tekintett. Szimbólumok nyelvére fordította le a vele egyként élő anyagtalan szellemvilágot, hogy állandó párbeszédben lehessen vele. Mert megkérdőjelezhetetlenül hitt benne. Ez a hit kísérője volt a mindennapjainak és ünnepeinek születéstől az elmúlásig, örömben és bánatban egyaránt. A teljes életet élte.
Az önös érdekek által számtalan darabbá zúzott országot újra egyesíteni kell. Ebben az elérhető legteljesebb egységben új élet kell, hogy meggyökerezzen, ragaszkodva tiszta hagyományainkhoz, de megértve a mai kor azon hívásait, amelyek nem veszélyeztetik önálló nemzeti létünk fennmaradását. Ez áldozatos és kitartást követelő munka, de hinnünk kell önmagunkban, hogy jót és jól cselekszünk. Az ebben való hit azonban kevés. Ezért meg kell teremteni azt a szakrális közeget, amely hívőnek és nem hívőnek egyaránt megélhető, és egyetemes üzenete miatt nyitott minden jóakarattal közeledőnek. Ennek a keretét adja meg az a Hegykőről elinduló mozgalom, amely a valódi tettek mellett szimbolikusan is végigjárja a megújulás útját, „ég felé dobva a vetőabroszt”. Ezért kér minden települést, hogy felismerve az alábbiakban ismertetett szimbólumban rejlő legtisztább szándékot, segítsék lépteit, és kövessék őt útján.
Hegykő patriótái minden magyarországi településről, valamint az elcsatolt részeket egyként-egyként tisztelve, egy-egy maréknyi földet fognak összegyűjteni az ott élők segítségével. Az összegyűjtött földet, ezt a szimbolikus ORSZÁGOT egy ünnepség keretein belül Hegykő községben EGYESÍTJÜK. Az így EGGYÉ vált föld minden kis része az egész Kárpát-medencét hordozza magában. Az egyesített föld egy kicsiny részét ültető gödörbe szórva, fölé egy ÉLETFÁT, egy nagylevelű hársfa csemetét ültetünk. Elsőként Hegykőn, de reményünk szerint nem egyetlenként. Hegykő patriótái elviszik és elültetik az eggyé vált földbe az ÉLET FÁJÁT a NEMZET szakrális kegyhelyein is. Legyen hordozója e szimbólum a nemzet egységének, kifejezve azt a hitet, hogy minden közösség bár önmaga földjébe ülteti fáját, de annak gyökerei az egész NEMZETET szövik át.
Az egyesített föld egy kicsiny darabját igény szerint visszaküldjük a település közösségének, és kérjük őket, hogy hasonló módon, mint Hegykő, ültessenek életfát. Döntsék el közösen, hogy ez milyen fajtájú fa legyen, figyelembe véve a helyi körülményeket. Kérésünk, hogy őshonos fa kerüljön elültetésre, és abban az esetben, ha az adottságok lehetővé teszik, részesítsék előnyben a leghosszabb életű „gyógyító” őshonos fánkat, a nagylevelű hársfát.
Amennyiben a helyi közösség kéri, úgy számukra egy másik kis adag egyesített földet is elküldünk, hogy azt a polgármesteri hivatalban a címerrel egy helyen, méltó módon elhelyezhessék. Emlékeztetve az elöljárókat, és a közösség minden tagját arra a lelkiségre, amely a NEMZET egységében gyökerezik.
(Kérjük a földet adományozót, hogy az elküldésre kerülő maréknyi föld mellé helyezze el a hitelesítő tanúsítványt /Igazolás/, amelyet saját vallásának helyi elöljárója aláírásával és pecsétjével lásson el. Az Igazolás a következő oldalon található és kinyomtatható. Köszönjük!)
Ezen elhatározás azonos akarattal Hegykőn születet 2009. március 25-én.
Hiteléül: Dr. Reisner Ferenc, Varga Norbert, Ősz Róbert
Kapcsolódó cikkek:
Nemzeti zarándoklat oldalán 1.
Nemzeti zarándoklat oldalán 2.
Cikkünket mások is átvették:
