Tehetséges, ámde rászoruló gyerekek pályázhatnak a Sztehlo Gábor ösztöndíjra – Lengyel Annával, a Sztehlo Bizottság elnökével beszélgettünk
Budapest – Lengyel Anna, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének felügyelőasszonya nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a Sztehlo Bizottság egyhangúlag megválasztotta elnökévé. A bizottság most egy ösztöndíjat írt ki, erről faggattuk őt. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
– A bizottság elnökeként miért tartja fontosnak ezt az ösztöndíjat?
– Aki ismer engem, tudja rólam, hogy szívügyemnek tartom az oktatást, egyházunkban is szinte minden oktatási kezdeményezést támogattam. Végzettségemet tekintve tanár vagyok, magyar-orosz szakon diplomáztam, és sajnos életemben is láttam és tapasztaltam azt, hogy az oktatás mivé züllött le.
Az evangélikus egyház iskolái ez alól kivételeknek számítanak, és bár vannak hibák nálunk is, alapvetően elmondhatjuk, hogy egyházunk egyik siker ágazata az oktatás. Nem véletlenül van az egyházi iskoláinkban többszörös túljelentkezés, nem véletlen, hogy nem hívő emberek hozzánk szeretnék beíratni a gyerekeiket. Azzal szokták indokolni ezt a döntést, hogy az evangélikus egyházi iskolában a gyerekük legalább valamit tanul, sőt, valami jót tanul. Boldog vagyok tehát, hogy létrejöhetett ez az ösztöndíj, hogy ezáltal is támogatni tudjuk evangélikus diákjainkat.
– Hogyan született meg a Sztehlo ösztöndíj? Ki javasolta ezt az ösztöndíjat?
– Tavaly ünnepeltük egyházunkban a Sztehlo-évet, Sztehlo Gábor születésének századik évfordulóját. Vonzódásom az evangélikus lelkészhez azonban már régebbi keletű. Még Káldy püspök megbízásából id. dr. Fabiny Tibor professzor hozott létre egy kiállítást az Evangélikus Országos Múzeumban, amelyről én a Magyar Rádióban készítettem egy riportot. Pártállami időket éltünk, így nagy dolog volt, hogy lemehetett adásban ez a műsor.
Akkor megrendültem ennek az igaz embernek a személyiségétől. A kiállításon gyerekek leveleit, visszaemlékezéseket olvastam, és tárgyakat lehetett megnézni. A világ minden tájáról jöttek, hogy megnézzék a tárlatot, és személyesen is elmondták, hogy milyen volt Gábor bácsi.
Nagyon örültem tehát a Sztehlo-évnek és az egész ünnepségsorozatnak. Az év vége felé közeledett már, amikor Zászkaliczky Zsuzsanna emailt írt többünknek, hogy ne zárjuk le ezt az egész évet, hanem legyen ennek folytatása. Ő javasolta ezt az ösztöndíjat, amelyet az Országos Presbitérium is támogatott. Nem ismerek olyan embert, aki ne állt volna emögé a kezdeményezés mögé, így végül nekifogtunk a kidolgozásának.
– Csak evangélikus diákok kaphatják meg az ösztöndíjat. Miért született ez a döntés?
– Először az Oktatási Bizottság tárgyalta meg a kérdést. Az ülésen hozzászóltam és én javasoltam azt, hogy ezt a díjat csak evangélikus gyerekek kaphassák meg, mert ez plusz dicsőséget, erőt és motivációt adna a díjat megkapónak. Féltem, hogy nem fognak a tagok a javaslatommal egyetérteni, de a szavazásnál mindenki elfogadta ezt.
Az Országos Presbitérium előtt kérdés volt, hogy szűkítsük-e a kört, hogy evangélikus diák, de evangélikus oktatási intézményben is tanuljon. Végül Ittzés János elnök-püspök javaslatára abban egyeztünk meg, hogy bármely egyházi iskolába járó evangélikus gyerek részesülhessen ebben az ösztöndíjban, hogy ezzel példát adjunk más egyházaknak is az ilyen fajta motivációs rendszer kidolgozására.
– Kik a Sztehlo Bizottság tagjai?
– Ez egy szuper jó bizottság, neves tagjaink vannak. A bizottság titkára: Jancsó Kálmánné pedagógus, az első újrainduló győri iskolánk igazgatója volt, az Oktatási Bizottság tagja. Az adminisztrációs feladatok nála futnak össze. Mellette dr. Fabiny Tamás püspök úr is tagja a bizottságnak, ami nagy örömömre szolgál, hiszen nagy tudásával, széles látókörével példa lehet a gyerekeknek arra, hogy tanulni érdemes és tanulni kell. Tagjaink között foglal helyet Bencze András püspök-helyettes, Fatalin Helga lelkésznő, Buda Annamária a Diakóniai Osztály vezetője és Szabó György felügyelő. A jegyzőkönyvet Balogh Kriszta vezeti.
Mivel az ügy, amelyet képviselünk rendkívül fontos, ezért bizottságunk megszavazta azt, hogy aki háromszor hiányzik, az automatikusan kiírja magát a tagok közül. A másik fontos dolog pedig, hogy öt percnél senki sem beszélhet többet. Olyan lehetséges, hogy többször is szót kér, de nem akarunk szóáradatba keveredni.
– Az ösztöndíjat különböző kategóriákban adják ki…
– A pályázó a következő célokra nyújthat be pályázatot: kollégiumi díj, nyelvi tábor és nyelvvizsgához szükséges tanulmányok folytatása, nyelvvizsga díj, hangszervásárlás, tanulmányút, művészeti és sport tevékenységekkel összefüggő költségek, a tanulmányokkal összefüggő egyéb költségek. – Igyekszünk majd minden kategóriában ösztöndíjat adni, de nem feltétlenül fogjuk kiadni az ösztöndíjat, ha úgy ítéljük meg, hogy a pályázó nem felel meg maximálisan a követelményeknek. Ha nem elégséges a színvonal, akkor abban a kategóriában nem adunk ösztöndíjat. Szeretnénk azokat támogatni, akik valamiben kimagasló módon teljesítenek és emellett rászorulók is. Nem szociális segély az ösztöndíj, hanem azoknak a kiváló tanulóknak a támogatása ez, akik rászorulnak a segítségre.
– Miért viseli szívén egyházunk ezeket a tehetségeket?
– Benne van a lutheranizmusban a tanítás. Mi a könyv egyháza vagyunk. Evangélikus hagyományaink arra predesztinálnak bennünket, hogy törődjünk azokkal a tehetségekkel, akik rosszabb anyagi körülmények között élnek. Az egyház mindig is törődött ezekkel a diákokkal.
A mai napig ismerek olyanokat, akiket taníttatott az egyház.
Egyházunk jelentős összeget áldoz erre az ösztöndíjra, tehát fontosnak tartja ezt az ügyet. Ezzel – ahogyan már említettem – más egyházaknak is példát mutathatunk, mert nincsen ilyen ösztöndíj máshol, pedig manapság sok a szociálisan rászoruló tehetség. Persze mindenkinek nem adhatunk, de ígérjük, hogy a legtehetségesebbek és legrászorultabbak biztosan kapni fognak.
– Mennyi időre szól az ösztöndíj?
– Egy tanévre szól az ösztöndíj, maximálisan kettőszázezer forintot lehet elnyernie egy középiskolásnak. Ez havonta (egy tanévben) tehát akár húszezer forintot is jelenthet, ami jelentős összeg egy középiskolás számára.
Fontos, hogy azáltal, hogy fiatalokat támogatunk, nem csak az egyházunknak teszünk jót, hanem az egész országnak. Reménység szerint ugyanis ez az ösztöndíjas Magyarországon fog élni és dolgozni, itt fogja kibontakoztatni a tehetségét.
Fontos emellett a mentorok szerepe, hiszen az ösztöndíj elnyeréséhez tanári ajánlás kell, ráadásul az ajánló tanárnak kell figyelnie év közben a diák előmenetelét, hogy megcsinálja-e a vállalást. Ezáltal megbecsüljük a tanárt is, hiszen észrevesszük. Hányszor vannak ők háttérbe szorítva! Mi viszont elismerjük azt, hogy a tehetségek gondozására figyelmet és energiát fordítanak!
– Milyen az érdeklődés az ösztöndíj iránt? Érkeztek-e már pályázatok?
– Iskoláinkból jelentős számmal jöttek már pályázatok. Október hetedikén ülünk össze, és akkor fogjuk megbeszélni az egyes pályázatokat. Október 31-én, reformáció ünnepén pedig ünnepélyes keretek között fogjuk kihirdetni, hogy ki nyert.
– A tervek szerint akkor jövőre is lesz ösztöndíj?
– A Magyarországi Evangélikus Egyház jelentős összeget különített el erre a célra és azt tervezzük, hogy évről évre odaítéljük majd ezt a díjat. Várjuk azonban azoknak a vállalkozóknak, tehetős embereknek, mecénásoknak a jelentkezését is, akik szeretnének ily módon támogatni diákokat, úgyhogy aki most az evangelikus.hu honlapon olvassa ezt az interjút és kedvet kap, elhívást érez erre, szeretettel várjuk jelentkezését.
Információk az ösztöndíjról:
További cikk honlapunkon:
http://www.evangelikus.hu/aktualis/kiirtak-a-sztehlo-gabor-osztoendijat
