Miért fontos az adó egy százalékának felajánlása? – Interjú Csorba Gáborral

Létrehozás: 2010. április 08., 12:04 Legutolsó módosítás: 2010. április 08., 13:51

Budapest – Csorba Gábort a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának gazdasági osztályvezetőjét kérdeztük arról, hogy miért fontos az adó egy százalékának felajánlása a Magyarországi Evangélikus Egyház részére (technikai szám: 0035). Megtudtuk, milyen tendenciák figyelhetőek meg a bevételekkel kapcsolatban és azt is, hogy ezek a pénzek hová kerülnek, ki az, aki dönt ezek felhasználásáról. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna

 
 

– Az Országos Iroda Gazdasági Osztályán évekre visszamenően vezetik az egy százalékos bevételeket. Milyen tendenciákat tapasztaltatok ezzel kapcsolatban?

– Előző évben több mint 45 ezer (pontosan 45.639) felajánlás érkezett a Magyarországi Evangélikus Egyház számára, ami összesen 315 millió (315.756.973) tényleges felajánlást jelent, amelynek állami kiegészítése plusz 174 millió (173.816.303) forint volt. Bár a tényleges felajánlás évről évre emelkedik, a megszorítások miatt az állami kiegészítés folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A 2008-as évre vonatkozóan – amit 2010. januárjában kaptuk meg – elmondható, hogy 489.573.276 forintból gazdálkodhattunk. A felajánlásokat visszaosztva kiderül, hogy egy főre eső tényleges felajánlás hétezer forint körül van.

– Miért van az, hogy a felajánlások emelkedésével mégsem emelkedik a kiegészítés összege?

– A kiegészítő támogatás kiszámítása évről évre változik és ez minden esetben azt eredményezte, hogy kevesebbel egészítették ki az összeget, mint a korábbi években. Pár év alatt körülbelül a harmadára csökkent nálunk a kiegészítés összege és a tényleges felajánlás nem tudta ellensúlyozni ezt a csökkenést. A most megkapott 2008-as évhez hasonlítva az előtte lévőt, elmondhatjuk, hogy egy év alatt 100 millió forinttal kapott ténylegesen kevesebbet egyházunk. Ez nagy nehézségeket okozott az idei, 2010-es költségvetés elkészítésénél.

– Hogyan határozzák meg ezt a kiegészítést?

– A korábbi években az összes adó 0,9 %-ára egészítette ki az állam az egyházak támogatását. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen felajánlott adó és a 0,9 % közötti különbség volt a kiegészítés alapja, melyet a felajánló személyek arányában osztottak szét az egyházak között. Ezután lett az 1 + 1 százalék, idén azonban ezt tovább csökkentették. Ezáltal az egy százalékos felajánlásokból származó jövedelem állandóan csökken, így nagyban megnehezíti az egyház költségvetésének készítését. Az egyház tevékenysége ugyanis nem szűkül, hanem inkább bővül, ezért egyre több támogatásra lenne szükség.
Az adó egy százalékát azonban érdemes a nullás adóbevallást készítőknek is felajánlaniuk, mert a kiegészítést a felajánlók száma alapján határozzák meg.

– Ki határozza meg egyházunkban az egy százalékos bevételek felhasználását?

– Ezt a pénzt a Magyarországi Evangélikus Egyház kapja meg, az egyház költségvetésének része, így törvényi szinten zsinatunk dönt arról, milyen célokra kerüljön ez felhasználásra. Ebből tudjuk támogatni a kisebb gyülekezetek működését, templomok, parókiák építését, felújítását.  A különböző intézményrendszerek (diakóniai otthonok, oktatási intézmények) működtetésére is jelentős összegeket fordítunk, de részben ebből működnek a püspöki hivatalok és az Országos Iroda is.

– A törvényben meg van határozva az, hogy ezt a pénzt mire lehet felhasználni?

– Teljesen az egyházra van bízva az, hogy mire használja fel a pénzt, a lényeg az, hogy hitéleti célra kell ezt fordítani. Az állam felé nem kell elszámolást adnunk erről, de az Állami Számvevőszék ellenőrizheti a felhasználást. A Magyarországi Evangélikus Egyház zárszámadásában elszámol a tényleges felhasználásról a zsinat felé. Mind a költségvetés, mind a zárszámadás az Evangélikus Közlönyben részletes adatokkal megjelenik, alátámasztva azt, ténylegesen mire fordították a pénzeket.

– Az egy százalékból származó bevételek mekkora részét képezik az egyház által szabadon felhasználható pénzösszegeknek?

– Ez az országos egyház által szabadon felhasználható összegek körülbelül egynegyedét teszi ki, tehát nagyon fontos bevételi forrásunk.

– Az egy százalékon kívül milyen szabadon felhasználható bevételei vannak egyházunknak?

– Az államosított ingatlanok után fizetett járadék és annak kiegészítése (1,3 milliárd). Emellett vannak a kötött felhasználású támogatások: az intézmények normatív támogatása, a hittanpénz és a kistelepülési támogatás is, de ezeket csak ezekre a meghatározott célokra lehet felhasználni.

– Mióta van egyházunknak külön kampánya az egy százalékra vonatkozóan?

– Az utóbbi három évben már nem csak a történelmi egyházakkal közösen kampányolunk, hanem megjelentünk önállóan is.

– Ennek érezhető volt-e valamilyen hozadéka a felajánlásokban?

– Szerintem hasznosak a kampányok, mert akár több ezer fővel is emelhetik a felajánlások számát, és persze a ténylegesen felajánlott összegeket is. Nehéz azonban az APEH által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján megmondani, hogy a felajánlások emelkedése mennyire függ össze a kampánnyal, de biztosan nagy szerepe van. Komolyabb változást eredményezhetett azonban emellett az is, hogy némileg változtak az adóbevallási szabályok. Kiszélesítették az adóbevallók körét, számítanak a nullás adóbevallások is, és ez ugyan a tényleges felajánlás összegét nem, de a kiegészítés összegét emelheti.

– Idén régiókra felbontva is megküldték a felajánlások számát…

– Az APEH szervezeti egységeire lebontva kaptuk meg immáron második éve, hogy hány rendelkező nyilatkozat érkezett a területileg illetékes adóhatósághoz. Ez alapján elmondható, hogy a legtöbben a Közép-magyarországi Regionális Igazgatósághoz nyújtották be bevallásukat (15.101 fő) és ezek közül 14.578 érvényes is volt. A második legtöbb rendelkező a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósághoz nyújtotta be rendelkező nyilatkozatát (9.030 fő, amiből 8.865 érvényes). A harmadik helyen a Dél-alföldi Regionális Igazgatósághoz benyújtott rendelkezők száma áll: 6.224 főből 6.055 érvényes nyilatkozat volt.
Az idei adatszolgáltatásban az APEH részletezi azt is, hogy mi miatt, milyen okokból volt esetleg érvénytelen a nyilatkozat.

– Mik voltak a legjellemzőbb hibák? Mire kell különösen figyelni a bevallás kitöltésénél?

– Először is sok felajánló olyan körbe esik, akik nem ajánlhatnak fel: például olyan magánszemély az egy százalék alapjául szolgáló adót a meghatározott határidőig nem fizette meg. Kizáró ok az is, ha valakinek ugyan van adója, de 12 hónapot meghaladó időszakra fizetési könnyítést kapott. Mások a rendelkező nyilatkozatot nem megfelelően töltötték ki, vagy későn adták be és ezért az APEH nem tudta azt már figyelembe venni. Volt olyan is, hogy a tavalyi 0853-as illetve 0853E számú bevallás részeként érkezett rendelkező nyilatkozaton az adóazonosító jel, illetve adószám és a név között összefüggéshiba állt fenn, azaz több magánszemély is beazonosítható volt a feltüntetett adatokból. A munkáltatóktól is érkezett olyan nyilatkozat, amelyet maga a rendelkező nem írt alá, illetve, miután hiánypótlásra szólították fel, a felszólítás után sem tették ezt meg. Egyébként összességében 1.200 feletti volt azoknak a száma, akik valamilyen hibát követtek el.

– Sokan elektronikus úton adják be a bevallást, ahol a technikai számot már ki lehet választani a bevalláson belül, és nem kell külön borítékolni a rendelkező nyilatkozatot.

– Ez egy nagy előrelépést jelent a helyesen kitöltött nyilatkozatok terén. Elektronikusan kitöltött nyomtatványoknál ugyanis kisebb a tévedés és elírás lehetősége. A technikai számot kiválasztva, a rendszer azonnal megmutatja, melyik egyházról van szó, így nem történhet tévedés.

– Ugyan az országos egyház kimutatásaiban az államtól kapott pénzek szerepelnek, arról mindig kevés szó esik, hogy a hívek mennyit adnak az egyház, gyülekezetük fenntartására.

– Az országos egyház bevételeinek 96 százaléka állami támogatásból ered. A gyülekezeti tagoknak nem az az elsődleges feladatuk, hogy fenntartsák az országos egyházat, hanem az, hogy saját gyülekezetüket anyagilag támogassák.
Természetesen a nagyobb templomtatarozásokkor az országos egyháznak is segítséget kell nyújtania, de alapvetően a hívek adományaiból tartjuk fenn templomainkat, gyülekezeteinket és nem pedig az állam által adott összegekből. Ha összességében nézzük, akkor minden bizonnyal sok százmillióról beszélhetünk a gyülekezetek összes bevételeit nézve is, de erről az országos egyház nem vezet nyilvántartást.

– Mit mondhatunk arról, hogy az országos egyház milyen nagy beruházásokat támogatott az utóbbi időben, az egy százalékos bevételekből?

– A kiemelt beruházások általában ezekből a pénzekből vannak finanszírozva. Kiemelt cél volt a diakónia terén a nyíregyházi Élim nagyberuházása, amelyre több éven keresztül több mint 230 millió forintot használtunk fel. A csillaghegyi szeretetotthon is öt év alatt 130 millió forint támogatást kapott. Oktatási intézmények közül komolyabb kiadás a békéscsabai gimnáziumhoz kapcsolódó kollégium megvásárlása – 4 év alatt 320 millió forint és a bonyhádi gimnázium tornacsarnokának megvásárlása – 50 millió forint. Kiemelt gyülekezeti beruházásokra, felújításokra az elmúlt 4 év alatt több mint 400 millió forintot fordítottunk.

*

A második egy százalékról való rendelkezéshez segítség:

Gyülekezeteink alapítványai: http://www.evangelikus.hu/rolunk/1

Ön szokott rendelkezni adója egy százalékáról?

Szavazzon!

http://www.evangelikus.hu/szavazasok/ado

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben