Mi is az az eviw? – Interjú Kertész Botonddal
Budapest – 2010. áprilisában indult el az Evangélikus Országos Múzeum megújult honlapja. A honlap egyik szerkesztőjével, Kertész Botond történésszel ültünk le, hogy beszélgessünk a honlap elkészültéről és legérdekesebb újdonságairól. Megtudtuk, hogy az új portál interaktív játékot is tartalmaz, amelyek hamarosan orgonán játszott „effektekkel” is bővülni fognak, és van az oldalon egy evangélikus történelmi ki kicsoda (eviw) is, ahol az ismerősök éppúgy „bejelölték” egymást, mint a valódi iwiw-en. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna
– Miért volt szükség új honlapra? Hogyan indult a megújulási kezdeményezés?
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy ma már sokan indulnak el úgy egy utazásra, hogy az interneten célzottan keresik a látnivalókat, ezért egy az idegenforgalomra nyitott múzeumnak elengedhetetlen, hogy legyen egy a kor követelményeinek megfelelő, informatív és látogatóbarát honlapja. A mi régi honlapunk már nem ilyen volt. Hálásak vagyunk érte, hogy Léránt István ezt már akkor létrehozta, amikor a múzeumnak még internet elérhetősége sem volt, de azóta sokat változott a világ és – hála Istennek – a múzeum is. Az új honlap szerkezetének, tartalmának, grafikájának megtervezése során megnéztünk más múzeumi honlapokat, próbáltunk ötleteket meríteni és átgondolni, mire is van szükségünk.
– Ez azonban nem egy szokványos múzeumi honlap lett.
– Az új honlap a múzeum megújulásának első lépcsője. Reméljük, hogy 2017-ig, a reformáció 500. évfordulójának megünnepléséig bővülni fog a múzeum és lesz új állandó kiállításunk, amellyel a kor követelményeinek megfelelő, látogatóbarát múzeummá válhatnánk. Az új honlap a megújuló múzeum „virtuális” előképének is tekinthető.
Fontosnak tartottuk, hogy ne csak a múzeumot mutassuk be, hanem evangélikus egyházunk történetét, múltban felhalmozott szellemi értékeit, kisugárzását is megmutassuk az érdeklődőknek.
A múzeumi honlap azért is fontos, mert minden múzeum olyan, mint egy jéghegy az óceánban, az állandó kiállításon csupán az őrzött anyag és a munkánk 10 százaléka látszik, a 90%-a láthatatlan. Így például a néhány hónapig látható időszaki kiállításaink a honlapon újra éledhetnek. A kiállítások mögött húzódó tudományos és közönségszervezési munka is bemutatható a honlap segítségével
A múzeum világába gyerekeket is szeretnénk bevonni, ezért található számukra is külön leírás a hónap műtárgyáról és nekik készítettük a múzeum műtárgyainak felhasználásával a honlapon található interaktív játékokat is. A játékokat hamarosan hangok teszik érdekesebbé, amelyeket – Mekis Péter közreműködésével – a Deák tér orgonáján vettünk fel. A feladatok sikeres megoldása esetén Bach legszebb egyházzenei műveiből hangzik fel egy-egy rövid részlet, ujjongó glória, vagy hozsanna. Be kell valljam, hogy a játékok „tesztelését”, a hangok „kitalálását” különösen is élveztem és a hangszer, valamint a zenei részek kiválasztásában hátsó szándékaim is voltak. Reméljük, hogy a honlapra látogató gyerekek érdeklődését sikerül felébreszteni a játékokban „felhasznált” műtárgyak és zeneművek iránt, egyházművészetünk és a klasszikus evangélikus egyházzenei kincs a 21. század technikájának segítségével talán közelebb vihető hozzájuk.
– Mik voltak az alapvető elveitek a honlap készítésekor?
– Egy múzeumi honlapnál rendkívül fontos, hogy szép legyen, ezért a megjelenésre nagyon oda kell figyelni. Tordai Róbert grafikus tervezte meg honlapunk megjelenését. Első feladata a logó megtervezése volt – a múzeum irodájának egyik falát beborították a különféle tervek, mire sikerült megtalálnunk azt a logót, amelyet mindannyian magunkénak tudunk érezni, és nem hat avíttnak a XXI. században sem.
Fontos szempont volt az is, hogy a honlap minden Internet felhasználónak – nem csak a történészeknek, művészettörténészeknek, kutatónak szól. Célunk volt, hogy a tudományos műveknél jóval lazább stílusban, ám mégis szakmailag hitelesen, színesen és élvezetesen mutassuk be értékeinket. A múzeumi világ is ebbe az irányba indult el, a látogatóbarát múzeum kialakítása az egyik legfontosabb cél, ezért igyekeztünk „látogatóbarát” honlapot létrehozni.
– Mióta dolgoztatok az oldalon?
– 2009. januárjától dolgozunk rajta, a grafikai tervezés után ki kellett találnunk a honlap szerkezetét, meg kellett írnunk és fel kellett töltenünk a tartalmakat. Nagyon sok munkánk van benne, másfél éve nem gondoltuk volna, hogy ez ekkora feladat.
– Milyen különlegességeket tudsz ajánlani a honlapra látogatóknak?
– Megpróbáltuk összegyűjteni Budapest evangélikus emlékeit. A munka elején járunk, egyelőre elsősorban a belvárost tudtuk feldolgozni, a külső kerületek, Buda és a temetők emlékeinek felvitele még előttünk áll. is Számunkra is nagyon tanulságos ez a munka, az evangélikusokhoz kötődő szobrok, emléktáblák, épületek fotózása, bemutatása.
– Ezeket az emlékeket hogyan gyűjtöttétek össze?
– Személyekből indultunk ki, hiszen nagyjából ismerjük azokat az evangélikusokat, akik nevezeteset alkottak. Jelenlegi állandó kiállításunk is – evangélikusság a magyar kultúrában – ebből a szempontból mutatja be egyházunk történetét. Ha csak a neves evangélikus építészek épületeit „vennénk ki” Budapest mai városképéből – például Schulek Frigyes halászbástyáját, vagy Pecz Samu nagycsarnokát – akkor egészen más várost látnánk magunk előtt. De a főváros mai arculatának kialakításában nagy szerepe volt a szintén evangélikus Podmaniczky Frigyesnek is. Ezek a szobrok, emléktáblák, épületek szemléletesen mutatják be, hogy milyen komoly hatást tudott tenni ez a kicsiny és anyagilag szegény felekezet a környezetére. Talán nagy mondatok ezek, de a főváros evangélikus emlékeit végignézve a kívülálló is képet nyerhet elődeink dicséretes igyekezetéről, maradandó alkotásaikról.
– Elkészítettétek az evangélikus ki kicsodát, azaz az eviwet. Mit kell tudnunk erről?
– Ez egy történeti személyeket bemutató arcképcsarnok. Sok olyan adatot tartalmaz, amelyek akár az Internet más oldalain is elérhetőek, de mégis más, mert más hangsúlyokat kapnak a leírások. Az eviw „tagjai” egyes szám első személyben mondják el tevékenységüket, hobbijukat, mintha csak élő személyek lennének. Az volt a célunk, hogy ne egy újabb lexikont tegyünk fel a világhálóra, hanem egy olyan „közösségi oldalt” hozzunk létre, ahol jól ismert, vagy már kissé elfeledett történelmi személyiségek klubokba tömörülnek, „bejelölik” ismerőseiket, így kapcsolataikat is nyomon lehet követni. A kapcsolatokból kirajzolódik az a hivatások közti és egy hivatásokon felüli felekezeti háló képe, amely nagyon is meghatározó volt az elmúlt századok társadalmi életében. A társadalmi tagozódásban, az előmenetelben is fontos szerepe volt a felekezeti hálózatnak. Az eviwen mindez jól követhető és talán többet mond el kicsiny egyházunk közösségi erejéről, mint egy alapos társadalomtörténeti tanulmány.
– Mekkora időszakot dolgoztatok eddig fel?
– Jelenleg időben Balassi Bálinttól Sztehlo Gáborig terjed a lista, a legjobban kidolgozott rész rész az a XIX. század. Szeretnénk a kezdetektől egészen a XX. századik feldolgozni egyháztörténetünk személyiségeit. Jelenleg harmincegynehány név szerepel, a teljes eviw-nek nagyjából 150 tagja lesz. Minél több személy fog rajta szerepelni, annál érdekesebb kapcsolatokat lehet majd nyomon követni. Evangélikusként nézve minden bizonnyal ki fog derülni számunka az, hogy egyházunk valójában egy igazi, több évszázadot átölelő nagy közösség: apák és fiak, apósok és vejek, tanárok és tanítványok, barátok és kollegák, ellenfelek és riválisok kapcsolatai kötik össze évszázadokon át egyházunkat, meghatározó családok neveit olvashatjuk különböző évszázadok eseményeinek alakítói között.
– A XX. századi történelmi személyiségeket sokkal könnyebb megtalálni, de a XVI. századból sokszor még képes emlékek sincsenek. Ezt hogyan hidaljátok át?
– Az eviw egy evangélikus arcképcsarnok, de a XVI. – XVII. századból általában valóban nincsenek portréink, az akkori reformátorok, tanítók arcát mondhatjuk úgy, hogy homály fedi.
– Még jó, hogy a reformációnál korábbi korszakokat nem kell gyűjtenetek, nehezebb helyzet lenne…
– Igen, de így sem vagyunk könnyű helyzetben. Sokakról valószínűleg nem is készültek portrék, vagy ha mégis, a török hódítás, a háborúk, az ellenreformáció viharai során elvesztek. Sok reformátorunknak a születési, és halálozási helyét, idejét sem tudjuk, nyughelyüket sem ismerjük. Leginkább nyomtatott műveik maradtak fenn, esetleg a kézírásuk, így valószínűleg ezek fényképe fogja helyettesíteni például Dévai Bíró Mátyás, vagy Huszár Gál arcképét eviw-adatlapjukon.
– Arra gondoltatok-e, hogy most élő személyeket is felvegyetek erre a listára? Esetleg az iwiwwel vagy a facebookkal lehetne valahogyan intergrálni ezt az oldalt?
– Idáig még nem jutottunk el, a múzeum honlapja, vagy a múzeum maga akár szerepelhetne is a facebook-on. Az eviw mindenképpen megmarad történelmi oldalnak, nem akarunk konkurálni a valódi közösségi oldalakkal.
– Milyen gyakran szeretnétek frissíteni?
– Az adatokat folyamatosan töltik fel a múzeum munkatársai. Természetesen azt nem tudjuk vállalni, hogy napi frissítéssel dolgozzunk, de azt igen, hogy aki időről időre visszatér majd hozzánk, az mindig talál majd friss anyagokat, információkat az oldalon.
– Eddig milyen visszajelzéseket kaptatok?
– Voltak, akiket megkértünk a bírálatra, itt néhány hibára és hiányosságra felhívták a figyelmünket, amiket igyekeztünk kijavítani, alapvetően azonban pozitív véleményeket kaptunk. Volt egy kellemes meglepetésünk is: egy ismeretlen testvérünktől részletes kritikát kaptunk arról, hogy az evangélikus templomok listáján milyen hiányosságok vannak. Nagyon hálásak vagyunk az élesszemű észrevételekért, a hibákat ki is javítottuk. Az ember nem is gondolná, hogy 500 felett van evangélikus templomaink száma, így ez már egy komoly adatbázis. Először meg kellett határoznunk, mit tekintünk evangélikus templomnak: például egy olyan református templomot, ahol havonta tartanak evangélikus istentisztelet, nem vettük föl a listára, de azokat az evangélikus imaházakat, amelyek első ránézésre nem is tűnnek „valódi” templomnak, feltűntettük a honlapunkon.
– Mik a közeljövő tervei?
– Az eviwet és a budapesti emlékeket szeretnénk bővíteni elsősorban. Ezek kereső–kutatómunkát igényelnek. Szeretnék, hogy a múzeum élete és aktuális hírei is rendszeresen megjelennének a honlapon. Bőven lesz munkánk a félév folyamán: hamarosan nyílik a Mikszáth-évhez csatlakozó új időszaki kiállításunk, ezzel párhuzamosan közreműködünk a szocializmus egyházpolitikáját bemutató kiállítás elkészítésében, és kamarakiállítással készülünk Szarvasra, a Szélrózsára is. Reméljük marad arra időnk és energiánk, hogy ezekről az eseményekről a honlapon is beszámolhassunk. A honlap külföldiek számára fontos részének, angol és német fordításának lektorálása is folyamatban van.
A honlap elérhetőségei:
http://www.evangelikusmuzeum.hu
Korábbi cikkünk:
http://www.evangelikus.hu/aktualis/megujult-az-evangelikus-orszagos-muzeum-honlapja/
Középiskolás diákok véleményét várjuk új honlapunkról. Írd meg, hogy mi tetszett, mi nem tetszett, milyen tartalmakat tudnál még elképzelni, hogyan változtatnál esetleg a megjelenésen. Véleményedet e-mail címünkön (eom@lutheran.hu) várjuk. Ne felejtsd el feltüntetni nevedet, iskoládat, osztályodat!
A legalaposabb és legjobban használható kritikák írói számára „Múzeumok éjszakája” belépőket és kisebb informatikai „kütyüket” ajánlunk fel. Ha sikerül minket meggyőznöd, akkor ötletedet akár viszont is láthatod honlapunkon. Kritikáitokat 2010. május 10-ig várjuk!
