Fabiny Tamás hitéről vallott új könyvében

Létrehozás: 2008. december 18., 13:09 Legutolsó módosítás: 2008. december 19., 11:20

Budapest - A Miért hiszek sorozat 60. kötetét mutatta be 2008. december 15-én a Kairosz Kiadó a Pilinszky János Irodalmi Kávéházban. A kötetben Fabiny Tamást, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökét Szőnyi Szilárd újságíró kérdezi hitéről, családjáról, életpályájáról és identitásáról. Püspök úr személyes, történetekkel gyakran fűszerezett könyvét M. Tóth Katalin szerkesztő köszöntőjét követően Csermely Péter professzor, a Bölcsek Tanácsának tagja méltatta a megjelenteknek. Cikkünkben a beszélgetés főbb gondolatait örökítettük meg. Galambos Ádám írása. Fotó: Barta Imre.

Fabiny Tamás hitéről vallott új könyvében

Neki növekednie kell...

Fabiny Tamás: „Nem énrólam szól ez a könyv, hanem ha egy icipicit hozzájárul ahhoz, hogy Jézus Krisztusról többet tudjanak meg az olvasók, egyháztagok, katolikusok vagy evangélikusok, kételkedők vagy hitetlenek, akkor már nemhiába jelent meg ez a kiadvány.”

Család és apakép

Szőnyi Szilárd: Mennyiben tudatos vállalás, mennyiben a te személyiségedből következő elhatározás, hogy némileg más apaképet igyekszel gyermekeid felé sugározni, mint amit te örököltél édesapádtól?

 Fabiny Tamás: Én teljesen a helyemen voltam, és helyemen vagyok az én apaképemben. A kor változott… Ma lehetséges, hogy egy lelkész hátára felmásszon a gyermeke úgy anélkül, hogy attól kellene félnie hogy azzal a tekintélye csorbul.

Az előző rendszer értelmezése

Fabiny Tamás: Volt egy olyan irányzat, mely azt mondta, hogy az egyháznak a szocializmusban kell élnie minden körülmények között; míg egy másik irányzat ezzel markánsan ellentmondott, mégpedig az Ordass Lajos és barátai által képviselt megállás szimbólummal. Ordass határozottan azt mondta hogy az iskolák államosításában és egyéb kérdésekben kérlelhetetlenek vagyunk. A harmadik irányzat, mely a győriek – így Túróczy Zoltán, Vörös Imre, Szabó József – szolgálatával fémjelezhető egyfajta kompromisszumot jelentett, vagyis az egyház bizonyos engedményeit olyan kérdésekben amelyek nem döntőek, máshol viszont az egyháziasság, főleg az igehirdetésben, vagy az evangelizációban való meggyőződését.

Csermely Péter: Én evangélikus családból származom, édesapám az ötvenes években bibliaórákat tartott társainak a Műegyetemen, majd ehhez mérten csatlakozott ahhoz, az irányzatok közül tagadónak nevezetthez, amiről beszéltünk. Mégis, ilyen családi indíttatás mellett nekem nagyon szimpatikus volt az a látásmód, amely kibontakozott ebből a kötetből, ami nem egyértelmű, és nem egyszavas ítéletekkel próbál meg rendet tenni egy nagyon bonyolult viszonyrendszerben, hanem amelyik mindig megpróbálja megláttatni azt a kusza valóságot – már amennyire ez lehetséges – ami akkor volt, amikor ezek az események történtek. Az lehet, hogy a nézőpontot és a megítélést elítéli, de mögötte az embert változatlanul szereti. Ez az a keresztény magatartás amelyben mindannyiunknak élnie kell.

Püspök elődök

Szőnyi Szilárd: Fabiny Tamás püspöki szobájának falára munkatársai két püspök elődjének képét is kirakták…

Fabiny Tamás: Munkatársaim között feleségemet is megemlíteném, ő is segédkezett. Meglepetésszerűen került püspöki szobám falára ez a két kép. Az egyik Túróczy Zoltán, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház történetében unkiális módon háromszor választatott meg püspöknek és háromszor állíttatott félre. Ő mindig az evangelizáció és a hiteles alázatos szolgálat alakja marad. A másik a balassagyarmati, a Dunáninneni Egyházkerület utolsó megválasztott püspöke Szabó József – akinek a püspöki keresztjét hordhatom. Ő a szolgálatát a szép magyar nyelv ápolásában, az Ige hirdetésének a mívességében töltötte.

Ez nem ripacskodás, hanem egy másik homiletikai iskola

Csermely Péter: Nagyon sokféle igehirdetést hall az ember. Nehéz veretes szöveget tiszta szívvel befogadni, hogyha az csak egy idézet. Ha nem éli meg, nem élénkíti át az a napi tapasztalat, ami a lelkészből fakad, akkor az távol marad a hívektől. Napjaink oktatásában is pontosan ez a probléma. Le van írva a textus, le van írva a számtanpélda, de ez semmilyen módon nem köthető ahhoz a napi élethez, amit az ember megél. Ha ezt a szakadékot sikerül áthidalni, az egy mérhetetlen nagy segítség.

Fabiny Tamás: Egy karikatúrában láttam az alábbi feliratot a lelkész szájából kihúzódó buborékban: Ma elmarad a prédikáció mert valami fontosat akarok mondani… Ez tanulságos egyházkritika. Amit templomban szoktak mondani – a karikatúra szerint - az nem releváns a világhoz. Azt tanultam chicagoi tanulmányutamon, hogy lehet fontosat mondani élvezetesen is. Lehet derűsen, elmesélő módon prédikálni. Ezt onnan ismerték fel, hogy az ember szeret beszélgetni a másikkal. A Biblia is arról tanúskodik, hogy elbeszélve, beszélgetve fontos igazságokat tudunk kimondani. Jézus példázataiban is láthatjuk, hogy narratív módon lehet komoly, isteni igazságot elmondani és megértetni. A szószéken is megvan ennek a létjogosultsága. 

Egyházunkat mindig jellemezte a polgári liberális szellem

Szőnyi Szilárd: Miként a régmúlttal sokat foglalkoztunk, úgy a kötetben a jelenkori társadalmi viszonyok is szóba kerültek. Különböző felmérések tanúskodnak róla, hogy történelmi egyházak hívei legalább egyharmad arányban baloldali szavazók. A kötetben püspök úr egy nagyon érdekes huszadik századi képet rajzolt fel az evangélikus egyház előtörténetéről…

Fabiny Tamás: Ez nem is csak XX. századi, hanem XIX. századi is. Azt gondolom, ezt az örökséget teljesen jó lelkiismerettel vállalhatjuk. Én az ellen emelem fel a szavam, mikor azt mondják, hogy az egyházak a jobboldali pártoknak a természetes szövetségesei. Lehet azt mondani, hogy szövetségesei, de azt, hogy természetes szövetségesei, azt nem tartom elfogadhatónak, hisz ezzel a nem jobboldaliakat az egyháztól egy kicsit talán elidegenítjük, illetve ennek elfogadásával beszűkítjük egyházunk életét. Én színt vallhatok bizonyos körökben meggyőződésemről, mégis azt mondom, hogy az egyház nem lehet természetes szövetséges.

Csermely Péter: Fabiny Tamás, Szőnyi Szilárd kérdésére a kötetben beszél arról, hogy lelkész, illetve egyházi személy ülhet-e a Parlamentben. Püspök úr a könyvben azt mondja, hogy ez alapvetően nem helyes – amivel én egyetértek – viszont az indoklással, miszerint ma profi politikusok ülnek ott, és emiatt nincs szükség arra, hogy lelkész ,vagy egyházi személy üljön a Parlamentben nem értek egyet. Ugyan az teljesen igaz, hogy az egyháznak, és politikának ilyen értelemben szét kéne választódnia, azonban az a fogalom, hogy profi politikus nem létezik, hisz az azt feltételezné, hogy valaki politikusnak született. Politikus nem lehet valaki mérhetetlen nagy élettapasztalat nélkül, tehát egy emberi fejlődés magas fokához kell eljutnia annak, aki ezt művelni kívánja… ilyen értelemben mégiscsak egyetértünk.

Ezt csak egy hús-vér feleség mellett lehet megtapasztalni

Csermely Péter így fejezte be könyvbemutatóját: „Fabiny Tamás munkájával is családot épít. Karácsony előtt a szent család előestéjén érdemes ezt a könyvet elolvasni, mert ez a könyv maga is áldott állapotban van. Gondolatok és öröm születhet az emberben ahogy olvassa.”

Fabiny Tamás: Az apakép és az Istenkép összefügg valamilyen módon, mégis, az ember hitbeli nevelését az édesanyjától kapja talán markánsabban. Én is ha belegondolok,  édesanyám gyermek-bibliaóráin, otthoni alkalmain keresztül, azaz az ő személyén keresztül is formálódott az én Istenképem. Egy papi családban milyen jó, hogy az elfoglalt, hivatásosan Isten igéjével foglalkozó ember mellett ott volt a nem hivatásosan, de elkötelezetten Isten igéjével foglalkozó társa. Ugyanezt látom és élem meg én is feleségem mellett. A lelkészi szolgálatot gazdagítja a családi élet.

Mit lehet mondani az ökumenéről?

Szőnyi Szilárd: Fabiny Tamás beszélgetésünk során azt mondta, hogy ő katolikus. Úgy, ahogy én római katolikus vagyok, úgy ő, wittenbergi katolikus…

Fabiny Tamás: A katolikus a szó eredeti értelmében azt jelenti, hogy egyetemes. Az, hogy római katolikus az ennek egy minősítése, azaz egy Róma központú, de egyetemesen gondolkodó. Ugyanígy az evangélikust lehet egy wittenbergi központú – a hagyományban Luther Márton reformátori tevékenységéhez kötődő – de ugyanúgy az egy egyetemes egyházban gondolkodónak, míg a reformátust lehet genfi katolikusnak nevezni és a kálvini hagyományhoz kötni. Ilyen értelemben az egyház egyetemességének a gondolata egy XXI. századi gondolat. A legtöbb evangélikus ember úgynevezett „vegyes házasságban” él  - azaz férje, vagy felesége nem evangélikus – így már családi szinten lehet az ökumenét gyakorolni.

Fabiny Tamás elmondta még, hogy a püspöki beszédében meghirdetett beszélgető egyház képe mellett nagyon fontosnak látja a vigasztaló egyház szerepét nemcsak hangsúlyozni, hanem arra törekedni, hogy az embereket körülvevő, segítő és befogadó egyházzá váljunk. 

A kötet fejezeteit röviden érintő és azokat színesítő alkalom kellemes baráti beszélgetéssel és dedikálással folytatódott. Akik jelen voltak, jól érezték magukat és nemcsak egy könyvvel, hanem bölcs emberek nézeteinek megismerésével is gazdagodhattak. Fabiny Tamás Miért hiszek sorozatban megjelent kötete a Neki növekednie kell… címet viseli, mely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2008. adventjében.

 

Fájlok
Linkek
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben