Lelki nevelés – esély a holnap számára – Interjú dr. Szabó Lajos rektorral az idei Dies Academicusról

– Miről szól az idei konferencia, és miért olyan fontos ez a téma?

– A Dies Academicus konferencia egyetemünkön minden évben egy egész napos ünnep, aminek alkalmával mindig valamilyen aktuális témát járunk körül tudományos megközelítéssel. Idén kínálkozott a téma, hogy az új köznevelési törvény kapcsán gondolkodjunk közösen a lelki nevelés társadalomban elfoglalt helyéről, szerepéről. 

– Hogyan érinti ez a törvény az egyházakat?

– Az új törvény teljesen új helyzet elé állítja a hitoktatás és erkölcsi nevelés kérdését Magyarországon. Ez az egyházak számára új kihívást jelent. Az Európai Unió minden tagállamában jelen van az iskolai oktatás keretein belül az etika tanítása. Mi az Unión belül időrendben az utolsó ország vagyunk, ahol a rendszerváltozás időszaka óta nem történt határozott döntés az etika, emberismeret, társadalom-ismeret oktatás kérdésében. 

– Nem is került ez a kérdés korábban napirendre Magyarországon?

– Közvetlen a rendszerváltozás után, az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény megalkotása idején nagy vita alakult ki a témában, de minden fél számára megnyugtatóan nem sikerült rendezni a kérdést. Az etika nem vált kötelező tantárggyá, a hitoktatás pedig fakultatív maradt egészen mostanáig, és kizárólag az egyházak felelőssége alá tartozott. Ennek következményeképpen a magyar társadalom fiatal generációjának jelentős része nem találkozott az etika oktatással tanulmányai során, ami közel sem csak vallási kérdés. 

– Mire ad lehetőséget az új törvény?

Az új törvény a korábban említett helyzeten változtat, mégpedig úgy, hogy 2013. szeptember 1-től kötelezően választható tantárggyá teszi az etikát, vagy opcionálisan a hit- és erkölcstant, első és ötödik osztálytól felmenő rendszerben. 

– Miért fontos a Hittudományi Egyetem számára ez a lehetőség?

– Ez a kérdés a Hittudományi Egyetem képzési profiljába vág, mivel egyedül mi képezzük az evangélikus hittantanárokat több mint húsz éve. Ez a képzés először csak levelező, majd pedig nappali tagozaton is történt. Ezért is rendkívül aktuális a tervezett konferencia.

– Mit ajánl különösen is a konferencia programjából az érdeklődőknek?

– A konferenciánkat különösen érdekessé teszi, hogy Réthelyi Miklós minisztertől hallhatjuk azt az aktuális szemléletet, irányvételt, amit az életbe lépő törvény a társadalom számára jelenthet. Az evangélikus egyház oktatásért felelős, illetve abban dolgozó pedagógusai, lelkészei és más szakemberei itt első kézből hallhatnak a rájuk váró kihívások hátteréről, és ismerkedhetnek meg a prioritásokkal. Az világos, hogy a változásokhoz alkalmazkodni kell, és erre a Hittudományi Egyetem egyházunkkal teljes összhangban szeretne felkészülni és eleget tenni a jövőben ránk váró feladatoknak. 

– Kiket várnak a szervezők?

– Mindenképpen országos érdeklődésre számítunk. Iskolák, gyülekezetek képviselőit, lelkészeket, pedagógusokat és természetesen teológusokat várunk, nem csak a saját felekezetünkből, hiszen például a délelőtti kerekasztal beszélgetés római katolikus és református testvéreinkkel közös együttgondolkodásról, az együttműködés lehetőségéről és egymás helyzetének megismeréséről szól majd. A délutáni kerekasztal pedig a saját iskolarendszerünk összefüggésében vizsgálja az új helyzetet. Ezt a beszélgetést Gáncs Péter elnök-püspök, aki az oktatásért is felelős, vezeti majd. 

– Milyen eredményeket vár a konferenciától?

– A várt eredmény, hogy egyházunk és a Teológiánk szembe tudjon nézni a rá váró kihívásokkal, és elinduljon a prioritások meghatározása felé, jóízű, értelmes együttgondolkodásban. Azt is várjuk, hogy tanulni tudunk más felekezetektől, és időben el tudjuk kezdeni azokat a konkrét munkákat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy 2013. szeptember 1-jétől zökkenőmentesen folyjon az evangélikus hitoktatás.