„Az örömhír üzenete mindenkinek szól!” – Beszélgetés Herjeczki Kornéllal, a 20 éves Harmat Kiadó igazgatójával

– A rendszerváltás után rövid idővel alapították a Harmat Kiadót. Hogyan jutottak el idáig?

– Kezdetben nem is akartunk könyvkiadót alapítani, egyszerűen csak olvastunk. Az akkori rendszer vezetői úgy képzelték el az egyházat, hogy mindent a gyülekezet lelkésze csinál, de a tagok közt ne legyen öntevékeny aktivitás. Az ifjúságnak ezt nehéz volt elfogadnia. Óriási dolog volt együtt lenni, és közösen gondolkodni, beszélgetni a hit kérdéseiről. A szocializmus idején azon kevesek közé tartoztunk, akiknek megadatott a lehetőség, hogy a gimnáziumban angolul, németül tanulhassunk. Az egyetem alatt kapcsolatba kerültünk külföldi fiatalokkal, akiken keresztül eljutottak hozzánk a csoportos bibliatanulmányozásról, a hit és a tudomány kérdéseiről szóló könyvek, és ez nagyon sokat jelentett nekünk. Először csak az alkalmainkra fordítottunk könyveket, fejezetről fejezetre, de láttuk, hogy erre van érdeklődés. Ahogy haladt az idő és szabadabb lett a légkör, tarthattunk bibliatanulmányozó táborokat, hívhattunk külföldi előadókat, és ebből a diákkörből lett a MEKDSZ, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség. Találkoztunk olyan külföldi keresztény testvérekkel, akik olyan indíttatással járták a kommunista országokat, hogy ha egyszer változás lesz, addigra ezekben az országokban, legyen olyan kezdeményezés, amire épülhet saját lábon megálló, felekezetközi könyvkiadás. Ők segítettek nekünk, és onnantól kezdve apránként épült fel a Harmat.

– Milyen célkitűzéseik voltak? Mi szerint válogatnak a könyvek közt?

– Arra törekszünk, hogy a Harmat Kiadó könyvei mind szakmailag, mind lelkileg megbízhatóak, igényesek legyenek. Eleinte olyan kiadványokat adtunk ki, amelyek minket érdekeltek, amelyek saját tanulmányainkban, csoportunkban is segítettek. Végül célunk az lett, hogy a gondolkodó fiatalokat szólítsuk meg. Ennek megfelelően első könyveink a bibliatanulmányozásról szóltak és arról, hogyan egyeztethető össze a hit és a tudomány. Amikor családot alapítottunk, kísérletképpen adtunk ki egy könyvet a gyereknevelésről, és annak a sikere gondolkoztatott el minket, hogy valójában már rég nem magunknak adunk ki könyveket, és hogy ez az érdeklődés már túl van a hívő körön is.

– Mi egy keresztény könyvkiadó küldetése?

– Régebben a keresztény kiadó alatt olyan kiadót értettük, amely keresztény könyveket kínál keresztényeknek, azonban ezt újra kellett értelmeznünk. Ha ez így működne, az olyan lenne, mintha Jézus azt mondaná tanítványainak, hogy: Menjetek, de csak a hívőkkel álljatok szóba! Az örömhír üzenete mindenkinek szól! Tehát célkitűzéseink közé az is bekerült, hogy megszólítsuk a nem hívőket, illetve azokat, akik formálisan valamely egyházhoz tartoznak, de ez nekik nem jelent sokat. Ez persze nagyon nehéz, mert akit a téma nem érdekel, az nem fog a kezébe venni egy keresztény könyvet.

– Ön szerint mennyiben sikerül e küldetést betölteni?

– Az a tapasztalatom, hogy azok az emberek, akiket a hit annyira nem érdekel, akkor változhatnak meg, ha az életüknek valamely területén problémába ütköznek. Például, ha egy szülő szembesül azzal, hogy valamit esetleg elrontott a gyermeknevelés terén, akkor többnyire nyitott arra, hogy olyan véleményt is meghallgasson, ami azelőtt nem érdekelte volna. Könyveink szerzői, mint például Gary Chapman, Ross Campbell, elismert szakemberek, tapasztalatuk, tudásuk szerint bölcs, szakmai tanácsokat adnak, és indoklásul mindig ott a bibliai háttér, amit gyakorlati módon magyaráznak. Ha az olvasók a szakmai tanácsot elfogadják, elkezdik annak a környezetét is vizsgálni.

– Milyen területek szolgálhatják még ezt a missziós célt?

– Ha az ember elkezd gondolkodni a világról, a maga életéről, abban rengeteg lehetőség van, hogy megmutassuk, Isten mit mond erről. Fontos ezért számunkra az önismereti téma, a pszichológia, a kapcsolatok: házasság, család, párválasztás. De ilyen terület még tulajdonképpen bármely tudományterület. Ennek megfelelően elkezdtünk egy sorozatot, de ez nem volt olyan sikeres. Első kötete a Miből lesz a tudomány? Aztán Darwin fekete doboza, de tekintve, hogy önálló lábon áll a kiadó, ezért igazából azt a profilt tudjuk jól fejleszteni, ahol az igényt a kereslet finanszírozza. A szakmai, teológiai, és tudományos könyveknél partneri kapcsolatokat keresünk. Ahhoz kicsi a magyar olvasók tábora, hogy önállóan tudjuk mindent elkészíteni, így fontos az összefogás.

– És a gyerekkönyvek?

– Sokáig nem akartunk kiadni gyermekirodalmat, mert fiatal fejjel úgy gondoltuk, hogy az nem elég komoly dolog. Mikor nekünk is lettek gyerekeink rájöttünk, hogy nagyon meghatározó, mit olvasunk nekik. Elkezdtünk keresgélni gyerekkönyveket, ami szemléletünknek is megfelel, és képi illusztrációja is gazdag. Kiadtunk párat, mára pedig egy elég erős gyerekkönyv-profilunk fejlődött ki. Rájöttünk, hogy a gyerekkönyv a szülőt is formálja. Vannak szülők, akik úgy gondolják, bár ők nem vallásosak, mégis megadják a gyereküknek a lehetőséget, hogy halljanak a hitről. Megvesznek egy gyerekeknek szóló Bibliát és elkezdik olvasni nekik. Így végül a szülő is elkezdi olvasni a Bibliát.

– Mindehhez miért lényeges az ökumenikus szemlélet?

– A nem keresztény emberek, nem úgy gondolkodnak a kereszténységről, hogy ez katolikus, ez református, ez evangélikus, ez baptista. A kereszténység központi üzenetét szeretnénk megmutatni! Törekszünk arra, hogy felekezetileg semlegesek maradjunk, elsősorban protestáns szerzőink vannak, de van katolikus szerzőnk is.  Kezdettől fogva célunk, hogy megőrizzük függetlenségünket, nem szeretnénk egyik-másik felekezet speciális jellemzőihez tartozó kérdésekkel foglalkozni. Ezeket a kérdéseket meghagyjuk a felekezeti kiadóknak. Van, ami közös a felekezetekben, a kereszténységben, és ezeket szeretnénk úgy megfogalmazni, hogy az érthető legyen a kor embere számára.

– Hogyan segítik a hívők és nem hívők közt a közös gondolkodást?

– Célunk, hogy felvessünk olyan kérdéseket, amelyekre nincs egyszerű válasz. Tavaly a gazdasági válság során a krízisről szólaltattunk meg szakembereket, akik között van alkotmányjogász, egyetemi tanár, filozófus, teológus is, és megkérdeztük, hogy a krízisekből származhat-e valami jó is. Minden interjú alany egy kicsit a saját élettapasztalatát is megosztotta, így lett a könyv címe Krízis és katarzis.
Komplex kérdés az is, hogyan álljunk hozzá a genetikai beavatkozás kérdéséhez. Ezzel kapcsolatban megkerestünk egy tucatnyi neves magyar szakembert. A válaszadók között volt néhány hívő is, aki bevonta ezt az aspektust is a közös gondolkodásba, de amiatt, hogy a többségük nem keresztény, sok olyan emberhez elkerült, akik szakmai szempontból meghatározóak, és láthatták, hogy a Harmat Kiadó ilyen könyvet is kiad.  

– Nagyrészt angol nyelvű könyvek fordításai találhatóak meg polcaikon. Terveznek több, magyar szerzők által írt művet is megjelentetni?

– Mindig is fontos volt számunkra, hogy magyar szerzőktől is jelentessünk meg könyveket. Először az volt a célunk, hogy megmutassuk, kik vagyunk, mit gondolunk, ezután pedig ehhez találni hazánkban partnereket. Mára elég sok magyar könyvünk van. Az előbb említett szakmai könyveken túl a történelmünk, amiből meríthetünk. Ez felelősség is, ugyanis specialitás, ezt senki más nem fogja megírni csak a magyarok. Evangélikus szempontból fontos, hogy például Keken András életrajzi regényét, tavaly adtuk ki, vagy korábban Bauhoffer György életrajzát, aki egy magyar evangélikus lelkész volt. Másrészt interjúkat is jelentetünk meg, ami egyben nagyon jó evangélizációs lehetőség is. Készítettünk interjúköteteket magyar színészekkel, és a megkérdezettek meséltek az Isten-élményeikről. Nem minden színész volt egyformán elkötelezetten hívő, de mindenkit foglalkoztatott a kérdés, ezáltal sokan elolvashatták, hogy a kedvenc színészük mit gondol, és elgondolkodhattak maguk is erről.

– Mi volt az elmúlt időszak legnagyobb sikere?

– Legnagyobb siker az, hogy építkezni tudtunk. Hogy egy alulról induló kezdeményezés el tudott jutni oda, ahol ma tartunk. Tehát a folyamatot tartom sikernek. Volt egy diákkezdeményezés, ami mára egyfajta társadalmi elismertségre is talált. Kiadtunk több mint háromszáz könyvcímet, s eladtuk ezeket több mint egy millió példányban. Azt gondolom, hogy egy tízmilliós országban ezt mondhatom sikernek.

– És mi volt a legnagyobb nehézség?

– Minden nap vannak nehézségeink, amelyekkel meg kell küzdenünk. Az egyik nagy nehézség, hogy állandóan változunk. Egy munkatárssal indultunk, most tízen vagyunk, és amint kitalálunk egy koncepciót, hogy hogyan dolgozzunk, már kinőttük annak a keretét. Jelenleg nehézség számunkra, hogy igen jelentősek a kintlévőségeink. Fontos, hogy minél több utcai boltban is jelen legyünk, de itt néha farkastörvények uralkodnak, és ha nem figyelünk, futhatunk a pénzünk után. 

– Milyen jövő áll a Harmat előtt?

– Nemrég egy családi és párkapcsolati magazin kiadásába kezdtünk, hiszen a ma embere egyre vizuálisabb, és az élettempója egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy egy-egy témában kellően elmélyüljön, így egy magazin nagy érték lehet. Miközben fontos számunkra a hosszú távú tervezés, azt is be kell ismerni, hogy a legnagyobb váltásokat soha nem asztalnál ülve terveztük meg. Amikor csak a MEKDSZ-ben gondolkoztunk, egy külföldi partnerre találva megalapíthattuk a kiadót. Sőt nemrégiben is ilyesmi történt, amikor a Family magazintól kerestek meg minket, hogy nem vállalnánk-e el a magazin kiadását. Ezek mind olyan változások voltak, amelyeket nem terveztünk. Azt látom, hogy Isten az, aki vezetett, és igénybe vett minket eddig, és ez ad bizalmat a jövőre nézve is.