LÁTTAM URAM…
Az egyik béna volt, a másik aszott sárga, vagy nem volt lába, de a Te fényed hullt a betegágyra, hitükkel elrejtőztek nálad, és úgy hordozták mázsás terhüket a Te erőddel, mint a szalmaszálat.
És láttam szalmaszál alatt roskadókat,
mert a mázsás teher könnyű, mint a kis szalmaszál VELED,
de nélküled a szalmaszál is mázsás súly lehet.
Új évbe indulok és nem tudom mi vár rám,
csak azt tudom, hogy velem vagy és nem hagysz árván,
csak azt tudom, hogy utam már kijelölted,
mint bízó gyermek járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömet, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett,
csak egyet adj, hogy cél iránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak,
s ha szereteted mázsás teherrel tenné próbára ezt a gyenge vállat,
segítsd úgy hordozni mázsás terhemet a TE ERŐDDEL, mint a szalmaszálat.
