Az evangélikus fiatalok vallásossága

Kutatásunk általános adatai erős családi indíttatásról számolnak be a magyarországi evangélikusok körében, ami együtt jár az egyházhoz, valláshoz, istenhithez való szoros ragaszkodással. Ettől észrevehetően eltérő adatokkal találkozunk a fiatalok körében. A különbség már a családi háttér vallásosságában tetten érhető: a fiatalok közül egyértelműen kevesebben nőttek fel vallásos közegben, mint az egyháztagok általában: (ld. táblázat)

Ez az adatsor világosan jelzi a szekularizáció tendenciáit. A mostani evangélikus fiatalok hasonló arányban (85%) jönnek evangélikus családokból, mint a felnőttek és idősebbek (89%), de ezekben a családoknak alig több, mint a felében volt lényeges a hitgyakorlás. Vagyis, a nyolcvanas-kilencvenes egyre inkább lazuló, majd felszabadult környezetébe sok család már vallástalanodva érkezett.

Bizonyosan nem független ettől, hogy lényegesen alacsonyabb az Istenben feltétlenül hivők aránya is a fiatalabb korosztályban. Míg a 35 feletti egyháztagok még 72,1%-a jellemezte magát így, addig a fiataloknak már csak 56,3%-a. Ezzel párhuzamosan 20,9%-ról 30,4%-ra nőtt a kétségekkel jellemezhető, de azért Istenben hívők aránya a korosztályi váltás során. Miközben az egyháztagok többsége, 52 százaléka, úgy jellemzi önmagát, mint aki vallásos, és az egyház tanítását követi, addig a fiatalok körében csak 37,3% az így nyilatkozók aránya. A kérdezett fiatalok több mint fele (55,1%) a maga módján vallásos, ami egytizedével magasabb arány a teljes mintánál (55,1%).

Az egyházhoz kötődés is lazább ebben a korosztályban: miközben a 35 évnél idősebb evangélikusok körében még 37,4%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy számukra nagyon fontos, meghatározó a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz tartozás, a fiatalok körében csupán feleannyian (19%). Bíztató ugyanakkor, hogy valamivel kevésbé, de még mindig fontosnak tartotta ezt közel kétharmaduk. A generációs különbséget mutatja, hogy lényegesen nagyobb a fiatalok körében azok aránya, akik nem tartják fontosnak az egyházhoz tartozást (13,5%), mint az idősebb korosztályokban (5,3%).

A saját evangélikus gyülekezethez tartozás esetében is hasonló a helyzet. A fiatalok számára ez kevésbé fontos: csak 23,7%-uk mondta meghatározónak, szemben az átlagos 34,9%-kal, miközben az átlagosnál (8,8%) jóval nagyobb (16%) azok aránya, akik szerint nem fontos a saját evangélikus gyülekezethez tartozás.

Mindebből az egyik lehetséges következtetés a missziós munkára adódik: láthatóan az evangélikus hátterű fiatalok körében jócskán van teendő és mozgástér, azonban náluk szkeptikusabb, távolságtartóbb attitűdre is kell számítanunk.