Nagypénteken nincs még Húsvét – Harcban a nyuszival
Szinte általánossá vált már, hogy karácsony után megjelennek a csukinyuszik és tojások a boltok polcain. A dolog nem csak azért borzasztó, mert akkor még maximum csak böjt felé járunk, hanem azért is, mert ezzel a siettetéssel elrabolják tőlünk az ünnep igazi várakozását, ráadásul a gyerekek fejében is tökéletes káoszt teremtenek. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Fotó: Ryll Cecília
Az hagyján, hogy gyerekeim már hónapok óta faggatnak, mikor kapják már meg azokat a csokitojásokat, amik a polcokról kandikálnak feléjük és én nem győzöm őket csitítani, most még a nevelési intézményekben is történt egy kis galiba.
Tegnap a fiaméknál már jött az óvodában a nyuszi, kaptak is csokinyulakat, ma a lányomék fognak a bölcsiből csokitojásokkal markukban hazatérni. És én most már hiába mondom nekik itthon, hogy még csak Nagycsütörtök és Nagypéntek van és Húsvét, a feltámadás nagy ünnepe csak pár nap múlva jön el, ők már megtévesztve csak azt hadarják, amit az intézményekben a fejükbe tömtek, hogy a nyuszi ott járt és „anya, ne is tagadd, nálunk is kellett volna már jönnie a nyúlnak!”
Ebben a totális rendszertelenségben próbáljon meg az ember csöppnyi kis rendet teremteni és mesélni a valódi lényegről: Jézus haláláról és feltámadásáról, amely értünk, értük (is) történt.
Ebben a totális rendszertelenségben próbáljon meg az ember sorrendet tartani Nagycsütörtök, Nagypéntek és Húsvét között. Mert szépek-szépek ezek a hagyományok, de szinte tényleg csak azért vannak, hogy eltereljék a figyelmet.
Karácsonykor is a télapózással, jézuskázással kell harcolnia a keresztény szülőnek, most meg a nyúl és a csibe a fő ellenség.
Amikor szóvá tettem az oviban, hogy mégis csak a korábbi évek hagyományához kellene igazodni, és megvárni a Húsvéthétfő utáni napot a csokiosztással, csak azt a választ kaptam, hogy sose féljek, hisz akkor is lesz ünnep: locsolkodni fognak a fiúk és a lányok meg tojásokat osztogatnak.
Szóval az ünnep az ünnep, a hagyomány az hagyomány. A keresztény neveltetésről gondoskodni akaró szülő meg el van nyomva. Csak harcolni tudok tovább és csak hajtogatom otthon a magamét: Nagypénteken nincs még Húsvét!
Imádkozzunk azért, hogy gyermekeink ne fussanak el egy röpke szempillantás alatt Nagypéntek és Húsvét történésein akkor sem, ha már felnőnek.
