Facebook: Ki mondja azt, hogy rosszul állunk?

Először is végignéztem, hogy a másik két történelmi egyház, a katolikusok és a reformátusok milyen jelenléttel dicsekedhetnek. Sajnos egyik egyháznak sincsen hivatalos Facebook oldala! A Magyar Katolikus Egyház illetve a Püspöki Konferencia nem rendelkezik hivatalos Facebook profillal, csupán egyetlen csoport fut a Facebookon Magyar Katolikus Egyház néven, ami ugyebár nem számíthat hivatalos oldalnak. http://www.facebook.com/#!/group.php?gid=110696315617769 . Ráadásul még 500-an sem lájkolták azt!

A Magyarországi Református Egyház illetve az egyház Zsinata sem rendelkezik hivatalos Facebook oldallal. Az egyszázalékos kampány idején létrehozták a Református egyszázalék oldalt, amely eddig picivel több, mint 1500 rajongót gyűjtöttek össze. http://www.facebook.com/reformatus.egyszazalek

Mellettük kitekintettem picit más irányokba is: sem a görög-katolikusoknak, sem a pünkösdistáknak, sem a metodistáknak, sem az ortodoxoknak, sem a baptistáknak nem találtam hivatalos profilját. A MAZSIHISZ rendelkezik ugyan Facebook oldallal, de olyan óriási rajongói tábort nem mondhat magáénak. A http://facebook.com/mazsihisz oldalt kettőezer felett lájkolták. A Hit Gyülekezete oldalát 3000 feletti ember kedveli. http://www.facebook.com/#!/ahitgyulekezete 

Keresztény szervezetek rendelkeznek Facebook profillal, de óriási rajongói számot egyetlen oldalon nem találtam.

Még kijjebb tekintettem: megnéztem a keresztény online újság, a mindennapi.hu oldalát és 06.24-én 536-an kedvelték azt: http://www.facebook.com/mindennapi, a Népszabadság profilját http://www.facebook.com/nolhu nyolcezer felett, a tv2 Napló oldalát http://www.facebook.com/tv2naplo kettőezer felett kedvelik. A HírTV oldalát http://www.facebook.com/pages/H%C3%ADr-Telev%C3%ADzi%C3%B3/142487455766169?sk=info 1700 felett lájolták. Tehát alapvetően elmondhatjuk, hogy sajtótermékek, médiumok esetében sem jellemző a túlságosan nagy számú rajongói tábor.

Ismerőseim körében végeztem egy kis közvélemény kutatást. Megkérdeztem teológustól, lelkésztől kezdve, tanáron át újságíróig, ismert médiasztárig, műszaki értelmiségig számos embert és a következő konklúzió vonható le véleményeikből:

Azokat az oldalakat kedvelik, amelyhez valamilyen érdekük fűződik. Azokat az oldalakat pláne nagy előszeretettel kedvelik, ahol valamilyen kedvezményben részesülhetnek (kuponok, utazási akciók, bónusz nyeremények…stb.). Ezeknek az oldalaknak rajongói száma a nyereséggel kecsegtető marketing tevékenység miatt kúszik fel százezres nagyságrendekbe.

Alapvetően újságok oldalait azért nem jelölik be, mert napi internetezésük során úgyis megnézik általában azok oldalait, a Facebook profiljukat azonban nem akarják ezekkel az információkkal terhelni, azt inkább ismerőseik, barátaik és családtagjai számára tartják fent, nehogy túl sok információ mellett pont az ő üzeneteik szoruljanak háttérbe.

Vallások, egyházak, különböző felekezetek oldalait sokan azért nem jelölik be, mert félnek attól, hogy ebbéli hovatartozásuk később esetleg munkahelyválasztásukra, szakmai előmenetelükre negatívan hatna.

A Magyarországi Evangélikus Egyház már pár évvel ezelőtt elindult a közösségi média útján. Az ismerősök száma mindkét profilunknál alapvetően fokról fokra, ha nem is ugrásszerűen, de folyamatosan nő. Egyre több a visszajelzések száma is. Havonta több mint hétszáz aktív felhasználónk van, aki van kommentel, vagy lájkol, vagy pedig megnézi/ elolvassa az általunk feltett cikkeket.

Egyházunk létszáma alapvetően nem túl magas. Ez látszik a korábbi népszámlálási adatból (ami már több mint 10 éves!) és az évről évre felajánlott egy százalékok összegéből is.

Ha a gyülekezetek által készített statisztikai felméréseket nézzük, tudjuk, hogy folyamatosan elöregednek az aktív egyháztagjaink. Sokan aktív lelkészeink közül is megdöbbennek, amikor a honlapunkról beszélek nekik: nem tudják, hogy van. De nem csak bennünket nem olvasnak, hanem az Evangélikus Élet hetilapot sem! Ez tragikus.

Az idősödő egyháztagságból és az ilyen-olyen indokkal ódzkodó fiatalságból adódóan valószínűleg potenciális tömegeket a Facebookon nem fogunk tudni elérni. Érdekes azonban megfigyelni két profilunk, az egyház oldala és a szerkesztőség oldala között is: sokan csak egyiket vagy másikat jelölik meg és hiába ajánlgatjuk a másik profilt, nem hajlandóak visszajelölni.

Természetesen marketinges fogásokkal minden bizonnyal lehetne emelni ezeket a számokat. Bizonyára többen lájkolnának, ha felajánlanánk könyvnyereményeket, egyhetes balatoni utazást valamelyik konferenciaközpontunkba, vagy valamelyik külfödi társegyházunkhoz...stb. Még rejtvényeket is adhatnánk, hogy kicsit meg is dolgoztassuk a vállalkozó szelleműeket...

De vajon az Isten országát ezekkel a marketinges megoldásokkal meg tudnánk-e vásárolni számukra? Nőne-e az aktív templombajárók száma azzal, ha Isten házában lottónyereményeket sorsolnánk ki? Hitet tudnánk-e nekik nyereményként adni? Ugye nem.

És az Úristen mit szólna ehhez? És Jézus Krisztus vajon ezért halt meg? Tehát akkor mit is érnek ezek a frankón átvehető marketingmegoldások az egyházi berkekben? Látszatból sok mindent, valójában azonban a nagy semmit. Kufárok lettünk? Nem, mi Isten igéjét, Isten kegyelmét, Isten szeretetét szeretnénk hirdetni, ami nem vásárolható meg pénzen. ...mert sem arannyal, sem drágakővel, hanem az ő drága és szent vérével... Aki érti, az tudja, miről beszélek.

Én a magam részéről tehát nem látom borúsan jelen helyzetünket a közösségi médiumokban (és bár jelen cikkemben a Facebookról szóltam, meg kell említsem az iwiw és a twitter felületeit is).

A lehetőségekkel folyamatosan élünk. Napi impulzusokat adunk egyházunk életéből mindkét facebookos felületen és akiket érdekelnek ezek, azok visszajeleznek, hozzászólnak. Az nem igaz, hogy nincsen jelenlét, az nem igaz, hogy nem vagyunk gondos gazdái ezeknek a felületeknek. Folyamatosan csak arra tudunk bíztatni, hogy a gyülekezetek és intézmények is legyenek jelen és az evangelikus.hu-hoz hasonlóan, adjanak ott hírt, információkat magukról.

Itt szeretném megjegyezni, hogy örömmel tölt el az, hopgy bíztatásunkra számos gyülekezet, intézmény kezdett el saját oldalt. Buzgón ajánljuk is ezeket rajognóinknak. Az azonban sajnálatos, hogy például az Evangélikus Életnek, a Híd magazinnak vagy a Lelkipásztornak még nincsen ilyen oldala! Hátha a nyáron lesz idejük létrehozni egy-egy ilyen profilt.

Addig is ajánljuk a mi elérhetőségeinket:

Magyarországi Evangélikus Egyház: http://www.facebook.com/evangelikus

Evangelikushu Honlap Szerkesztői: http://www.facebook.com/evangelikushu