Tényleg csak 14 egyház lesz?
Amikor a parlament meghozta a döntést, hogy 2012. január 1-jétől csak tizennégy egyházat ismernek el hivatalosan is Magyarországon, megdöbbentem. És valószínűleg sokan lehettek még velem együtt ebben a döbbenetben, amiből máig nem ocsúdtunk fel. A törvény hatályba lépésének ideje pedig a nyakunkon. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Van egy lelkész, Izsák-Bács Jeremiás, aki több mint egy hónapja nem eszik. Ott áll Strasbourgban az Európai Parlament épülete előtti téren, zászlót tartva a kezében, s bár fogadta őt az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának az elnöke, azóta még a média ingerküszöbét sem érte el az ő tette. Sorsa látszólag nem túl sokakat érdekel. Pedig az ügy, amelyért ő síkra szállt, rendkívül fontos.
Tiltakozásul böjtöl – ahogy ő mondja. Éhségsztrájkol – ahogy a médiumok írták. December elején csatlakozott hozzá egy lelkésztársa, Soós Péter is. Levelet is írtak az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának, hosszú listát adtak át azokról az új magyar jogszabályokról, amelyeket elfogadhatatlannak tartanak. Az utolsó cseppet ezek között az új egyházi törvény jelentette.
Magyarországon tizennégy egyház lesz ugyanis január elsejétől. Eggyel sem több. Bár hallottam, hogy 72 egyház ügye folyamatban van, a 14 még mindig csak 14. A fennmaradó több száz egyház csak egyesületként működhet tovább.
Azt nem tudjuk, hogyan válhatnak egyesületté, mert az ezt szabályozó rendelet a mai napig nem született meg. Azt viszont tudjuk, hogy a jogutód nélkül megszűnő egyházak minden vagyona és tulajdona az államra száll automatikusan. Szó volt korábban a földtulajdonról is, de erre most egy indítványt adtak be, és a tervek szerint a korábbi egyházak jogutódlással megszerzik majd a jogelődeik tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát. De az ingatlanok ebben az indítványban sem szerepelnek, ezekről még máig mit sem tudni...
Mondják, hogy az új törvény a bizniszegyházakat akarja kiszűrni az egyházak közül. E logika szerint egyelőre bizniszegyház tehát akkor a pünkösdiek, a metodisták, az adventisták, a nazarénusok, az anglikánok egyháza, és még sorolhatnánk. Tiltakoztak is ez ellen a megszűnő egyházak, adtak ki közös nyilatkozatot, az Alkotmánybírósághoz fordultak, tárgyalták is ügyüket, de semmi. A különböző egyházak is szolidaritási nyilatkozatokat adtak ki, így a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Hit Gyülekezete is.
A Társaság a Szabadságjogokért felsorolta a készülő új törvény súlyos hibáit, több hazai és külföldi jogvédő szervezet felszólította az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot. Külföldi politikusok is szóltak, az egykori demokratikus ellenzék. Semmilyen hatást nem értek el. A törvény pár nap múlva hatályba lép. Elsejétől tehát nemcsak hogy nehéz lesz egyházat alapítani, de sok gyülekezet esetében hitet gyakorolni, vallást választani is.
Én azt mondom, hogy jó lenne még egyszer ezt az egészet átgondolni, újrafogalmazni, megfontolni, mert ilyen gyorsan, ilyen horderejű kérdésekben nem lehet és nem is szabad dönteni. Egyetlen kormánynak sem. Mert aki esetleg ebben a tizennégy egyházban benne van, az is rosszul érzi magát emiatt.
