Boldogságépítés karácsonykor – Áldott helyett unalommentesen?

Létrehozás: 2009. december 30., 14:04 Legutolsó módosítás: 2009. december 30., 14:05

Megdöbbenéssel hallottam, amikor egyik ismerősöm, mondván, nem akar közhelyes lenni, ezért boldog vagy kellemes, netán áldott karácsonyi ünnepek helyett unalommenteseket kívánt nekem. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna

Azt mondja, vajon megvalósítható-e a boldogság akár egy családon belül is, vagy megvalósítható az áldott légkör karácsonykor. Nem arról szól-e az egész, hogy vásárlási lázban stresszelve mindenki megveszi az ajándékait, aztán csomagol, főz és süt, majd hátradőlve fogyaszt és akkor az már boldogság? Nem, ismerősöm szerint ez nem boldog és áldott ünnep. Mellesleg ilyenformán szerintem sem az, viszont, hogy unalommenteset kívánjak is bárkinek, távol áll tőlem.

Ismerősöm továbbá azt magyarázza, hogy a boldogság érzete szubjektív – ráadásul, gyógyszerekkel, hormonokkal is hozzá lehet jutni – mert például az endorfin hormon termelését okozza a nikotin – ezért nehéz leszokni a dohányzásról. Vagy a csokoládéról, amely szintén boldogsághormonokkal kapcsolatos.

Ismerősöm szerint a boldogsághoz ezek nélkül a fokozók nélkül úgy lehetne eljutni, ha az ember megfelelő biztonságérzettel rendelkezik, minőségi társas kapcsolatai vannak, és hasznosnak érzett tevékenységet végez.

Igen, keresgélek, mi is lehetne így karácsony tájékán az a tevékenység, amely a fent megnevezett három dolgot magában foglalja? Nem kell messzire menjek, csak a karácsony szent lényegiségéhez:

Adva van Jézus születése, amelyre emlékezünk. Maga az üzenet biztonságérzetet kell, hogy adjon, hiszen az angyalok azt hirdetik, hogy az egész világ számára Jézusban megváltás jött el a földre.

Aztán ott vannak a társas kapcsolatok – szeretteink, a gyülekezeti kapcsolatok, amelyek ezen az ünnepen különösen is előtérben állnak és amelyek boldog voltáért mi magunk tehetünk lépéseket például azzal, ha kitüntető figyelembe helyezzük az általunk szeretett személyeket.

És ott a hasznosnak érzett tevékenység: a templomi istentisztelet, az ünnep, a nagybetűs betetőzése az egész évi hajtásnak. Az elcsendesedés Isten előtt

Szóval nem kell nekünk unalommentes karácsonyt kívánni, elég az áldott is. Valóban elég nékünk az Ő áldása. Életünkön, kapcsolatainkon.

Csak találjuk meg, számunkra ki adja az áldást: hol hit ott szeretet, hol szeretet ott béke, hol béke ott áldás, hol áldás ott Isten, hol Isten, ott szükség nincsen!

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben