Kitört a szünidő!
Elcsöndesültek az iskolák, a kollégiumokból hosszabb időre hazautaztak a tanítványok. Elült a tanév alatti életritmus. (Nem lesz oly' nyüzsgés a reggeli buszokon, zsibongás az iskola-vonatokon. Ellenben majd lesz másutt.) – Két és fél hónap (!) életformáló szünet vár a diákokra. Elevenekre és szelídekre: lehetőségekkel a jóra, de veszélyekkel is egyaránt! Reisch György írása.
Álmokat hordozó, valóságot kereső emberkék. Jövőrügyek. Életzsengék.
FIGYELJÜNK RÁJUK FOKOZOTTAN!
Szülők: mert aligha van annyi szabadságuk, mint iskolás gyermekeiknek!? Így: felelősségük és figyelmük /szeretetük szerint/ még fokozottabb kell/ene, hogy legyen.
Lelkészek: lehetőségként, feladatként és misszióként a gyülekezet fiatalítására, megerősítésére, jövőjére!!!
Pedagógusok: soha nem „szünidőző” nevelői készenléttel, segítő-törődéssel!
Minden keresztyén Testvérünk: közösségeink sorsa miatt! Hogy kik vesznek
majd körbe minket, s kik és mint törődnek falvainkkal, városainkkal, országunkkal?!
Fokozottan vigyázzunk rájuk e nem rövid és nem veszélytelen időszakban!
Mert: „Ellenségetek, a gonosz, mint ordító oroszlán jár körül, keresve,
hogy kit nyelhet el.” (1Jn. 5,8.)
Sőt, nem csak ordítón, de csábítón is: a „jó bulival”; az „izgis discóval”; vagy száguldó motorral, bömbölő autóval, (új jogosítvánnyal!); az internet lélekrontó műsorával; „dílerek” rabszolgaságával!
Próbáljuk meg észrevenni a szünidőt töltőket, néha „szünet-szenvedőket”! S többet nyújtani nékik Hittel, Hit által megnyerő programokkal!
Legyünk résen minden pillanatban! Hogy el ne vesszenek! S ősszel, mikor újra kezdődik a tanév, mind meglegyenek!! Erősebb lélekkel, több hittel, életigenlő jókedvvel!
Törődjünk velük: tegyünk, és imádkozzunk értük!
