Sztárai Mihályra emlékeztek Gyulán
Gyula – A Gyulai Protestáns Kör a Reformáció Emlékhónapja alkalmából, október 9-én Sztárai Mihály emléktáblát avatott fel a gyulai várban, arra emlékezve, hogy a neves reformátor 1563-ban a város és a gyulai végvár prédikátora volt. A különleges hangulatot árasztó várudvaron mintegy másfélszázan jelentek meg, hogy tanúi lehessenek, amint dr. Pocsay Gábor, a kör elnöke leleplezi a vár kápolnájának falán elhelyezett táblát. Szöveg: Kósa Ferenc. Fotó: Gyulai Hírlap Online
A gyulai vár (amatőr felvétel)
A bensőséges ünnepségen avatóbeszédet mondott dr. Erdmann Gyula alpolgármester, Sztárai zsoltárszerzeményeinek előadásával közreműködött a Magvető Református Általános Iskola énekkara és hangszeres zenészei, László Olga és Téglás Ferenc vezetésével, majd a gyulai református, az evangélikus és a baptista gyülekezet lelkipásztorai hálát adtak a reformációért.
Az ünneplő közönség este hat órára zsúfolásig megtöltötte a Mogyoróssy János Városi Könyvtár reprezentatív olvasótermét, ahol az emlékest előadásai elhangzottak. Dr. Kósa László, az ELTE professzora a reformáció gyulai történetéről adott átfogó képet. A 16. századi, jómódú mezővárosban minden adottság jelen volt az új tanok befogadásához. Prédikált itt Sztárain kívül a reformációnak olyan neves alakja, mint Ozorai Imre, Gálszécsi István és Szegedi Kis István, de az ország egyik leggazdagabb főurának, Mágocsy Gáspárnak is jelentős szerepe volt abban, hogy a város a vár elestéig a magyar reformáció egyik fontos központja lehetett.
Dr. Hubert Gabriella irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa azt foglalta össze, hogy milyen szerepet játszott a zene és az éneklés, azon belül Sztárai Mihály életműve a reformációban és a magyar irodalomban. Sztárai tudós teológusként, hitvitázóként, egyházszervezőként, drámaíróként és költőként is jelentős irodalmi életművet hagyott hátra. Költészettörténetileg is kiemelkedőek zsoltár-átköltései, amelyekben egyén és közösség aktuális és örök emberi érzései, bűnbánat és perlekedés, oktatás és intés, öröm és dicséret hangjai szólalnak meg.
A reformátorok emlékét is őrző gyulai vár története még rejteget titkokat. Dr. Havassy Péter a Corvin János Múzeum igazgatója, a legújabb kutatások eredményit tárta fel és új megvilágításba helyezte az eddigi ismereteket. A vár ugyanis a 16. századig sokkal jelentősebb szerepet játszott, mint ahogyan az a köztudatban megmaradt, hiszen főúri birtokosai – például Corvin János vagy a protestáns Brandenburgi György – európai uralkodóházakkal álltak kapcsolatban.
A Gyulai Protestáns Kórus Perlaki Attila vezényletével Sztárai zsoltárfeldolgozásait adta elő. Turbucz Mária pedig a 23. zsoltár parafrázisát szavalta el.
