Ribárszki Ákos ordinációja volt Kondoroson – Frissítve!

2010. augusztus 14-én, szombat délelőtt szikrázó napsütés volt, a nyár melege egyre inkább kezdett az ember testén eluralkodni. A kondorosi evangélikus templom harangjának hangja nem a testet, hanem a szívet és a lelket melegítette, hiszen ünnepi istentiszteletre hívott. Igyekezett is Ribárszki Ákos lelkészavatására a templom hűvösébe a szép számú gyülekezet.

Ribárszki Ákos Békéscsabán született, gyermekéveit Kondoroson élte, a nyolcosztályos gimnáziumot Békéscsabán járta, ezután ment az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. A hatodévet az orosházi gyülekezetben végezte. Életének jó kísérői voltak. A családi otthon, a család, édesanyja, testvére... a kondorosi tanító néni: Darida Ferencné (Baba néni), aki ezen az alkalmon a távolból, levélben köszöntötte az egykori kisiskolást. A lelkészi pályaválasztás gondolata a gimnáziumi évek alatt csírázott ki. A „beérést” Németh Mihály lelkész segítette elő. Mentora volt a hatodik évben Deák László. Életére hatással voltak az őt szeretettel körülvevő közösségek. A gyülekezetek, az iskolatársak, az egyetemi tanárok, barátok, lelkészek... olyan életet kísérők, akiken keresztül megtapasztalható volt Ákos számára Isten jelenléte. Ezért is nem véletlen az ordináció meghívójára választott ige:  „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézs 41,10)

A lelkészavatást végző Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke az ige alapján arról szólt, hogy nagy feladat előtt áll az ifjú lelkész. Erőre, támaszra van szüksége, melyet Istentől kaphat, kap meg. „Veled vagyok” – mondja az Úr, vagyis – magyarázta a püspök – ahogyan az Útmutató mai, ószövetségi igéje hirdeti: „Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled.” Hogyan valósul meg Isten ígérete? Csakis Jézus Krisztusban, aki, mint az emmausi úton is, együtt megy az őt követőkkel, betér a házba, ahová behívják, és ahová ő betér, ott az alkonyat ellenére is világos lesz. Hiszen ott is, a fogadóban, amikor Jézus megtörte a kenyeret, kezdtek a tanítványok világosan látni, őt felismerni. Fontos a tudás, de sokkal több, ha felismerjük, hogy Jézus Krisztus az éltető, a mindennapi kenyér. Legyél te is Ákos: Krisztusból mindennap táplálkozó, Krisztussal menő, vele élő tanítvány! Első szolgálatod – ezen az istentiszteleten – az lesz, hogy úrvacsorát adsz... továbbadod, amit Jézus Krisztustól kaptál. Ezért imádkozzunk – fordult a püspök a gyülekezethez – hogy Ákos a kenyérnek, az élő Jézus Krisztusnak továbbadója legyen!

Az ünnepi istentisztelet után – melyen a szolgálatot a püspök mellett Tuska Tibor, a kondorosi gyülekezet lelkésze és dr. Szentpéteri Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára végezte, a köszöntések következtek: Tuska Tibor a kondorosiak, Deák László az orosháziak nevében szólt Ákoshoz. Az EHE köszöntését dr. Szentpéteri Péter adta át, Gáncs Péter és Lengyel Anna, a Déli Egyházkerület felügyelője a kerület üdvözletét tolmácsolta.

A többi köszöntésre a templomkertben gazdagon terített asztaloknál került sor a barátok, teológus és lelkésztársak, az ünnepeltet szeretettel körülvevő testvérek körében.