Holger Milkau a kapcsolatépítés jegyében látogatott hozzánk

Az olasz evangélikus vezető második alkalommal járt hazánkban. Először három évvel ezelőtt csodálta meg Budapestet, egy konferencián vett részt, most pedig a kölcsönös segítségnyújtás, párbeszéd jegyében jött, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőivel tárgyaljon, a kommunikációs csatornák új alapokra helyezéséről, valamint egy diákcsereprogramról.

A zsinati ülésre ellátogatva Holger Milkau köszöntötte a zsinatot és a püspököket és az olasz zsinati elnök, valamint zsinatuk szívélyes üdvözletét tolmácsolta, majd elmondta, nagy örömmel vették, hogy két hete náluk vendégeskedett Fabiny Tamás püspök és az előző évben pedig Ittzés János elnök-püspök látogatott el hozzájuk Palermóba. Ezekre a baráti látogatásokra válaszul utazott most hozzánk Milkau, aki konkrét partnerkapcsolati programot szeretne magyar kollégáival összeállítani.

„A partnerek olyan emberek, akik tulajdonképpen különbözőek – magyarázta Milkau. – Saját kultúrájuk, tradíciójuk van, sokszor politikai felfogásuk sem egyezik, mégis együtt szeretnének tenni. A különbségeket át kell hidalni, egymásra kell figyelni, mert ez az, amitől partnerek lehetünk. Egyházként szavakkal van dolgunk, mindenekelőtt Isten szavával, amely megszólít, emberekként is” – mondta a püspök, majd Pál apostolt idézte 1 Thessz. 4,1-ben írt mondatait: „Jézus nevében kérünk titeket, hogy amit azt tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek, s amint éltek is, ebben jussatok még előbbre.”

A dékán szerint „ez egy olyan ige, ami támogatja a testvérkapcsolatok építésének terveit, hiszen amit hallottunk Pál apostol is közös feladatot jelöl ki az egyház tagjainak. Fontos egymás bátorítása, ösztönzése. A partnerkapcsolat segít abban, hogy tökéletesebbé váljunk.”

Ezután a magyar-olasz történelmi gyökerekre utalt, először a negatívakra, többek között, az egykori magyar gályarabok Olaszországba hurcolására, majd pozitív emlékeket említett: az 1930-as évek végéig a budapesti német evangélikus lelkész külsős tagja volt az olasz lelkészkonferenciának. A olasz evangélikus egyház zsinatán ott volt 1949-ben Antony Zoltán lelkész, aki szolgálati idejét Olaszországban töltötte. Az ötvenhatos események után pedig gyűjtést végeztek a menekültek számára. A valdens és metodista egyházakkal együtt a menekülttáborokban istentiszteleteket tartottak.

„A háború után a kapcsolat szinte lehetetlenné vált, de ennek nehézségeit ma már át kell hidalnunk” – mondta Milkau, majd hozzátette, hogy az 1989-ben a közép-európai békés forradalmak után sem ülhetünk babérainkon.

„Olyan időben élünk, ahol idegengyűlölet van, szélsőséges nézetek ütik fel fejüket és világnézetük miatt embereket elítélnek. Keresztényként az a hivatásunk, hogy világlátásunkat, amely Isten kegyelméből él, másoknak is továbbadjuk. A keresztény ember szabadságának igenlése fontos, de fontos az új kihívásoknak megfelelés és a jövőbe vezető új utak keresése is. Sok kapcsolódási pont van egyházaink között: együttműködés a GEKÉ-ben, a leuenbergi egyházak közösségében, a Lutheránus Világszövetség regionális grémiumaiban éppúgy, mint az egyház és állam konzultációkon, valamint a KALMÉ-ban. A kisebbségben lévő egyházaknak különleges szerepük van a ma társadalmában. Nem szabad elhatárolódni, védekező pozícióba helyezkedni, fontos, hogy társadalmi kérdésekben hallassuk hangunkat. Ebben segítségünkre lehet a kommunikáció, a média, a reklámmunka és az egyházi „marketing”. Fontos lenne a teológus hallgatók kapcsolatainak kiépítése a római Melanchthon központtal, amelyről tárgyalni fogunk még” – hangsúlyozta.

Hasonló egyszázalékos finanszírozással dolgozik az olasz egyház is így ebben a kérdésben is sokat tanulhatunk egymástól.

„Legyen testvérkapcsolati fáradozásainkon közös Urunk áldása, legyen sikeres zsinati tanácskozásunk, amelyből mindannyian tanulunk majd. Cselekedeteinket mindig Istennek tetsző módon alakítsuk, mert akkor tökéletesebbek leszünk” – zárta beszédét a püspök.

A zsinati ülés szünetében Holger Milkau interjút adott az Erős vár a mi Istenünk című rádióadásnak, amelyet a következő adásban hallgathatnak meg az érdeklődők. 

Olaszországi Evangélikus Egyházról

A XVI. században velencei kalmárok alapították az első evangélikus gyülekezetet Olaszországban. Az ellenreformáció idején azonban nehéz lett a Lutheránusok helyzete, hiszen a katolikus többségi vallású Olaszországban üldözték őket. A nagyobb városokban a  XVIII. században német és svájci evangélikusok alapítotak kisebb evangélikus gyülekezeteket, amelyek csak hatvan évvel ezelőtt, 1949-ben mondták ki egyesülésüket. Az olasz evangélikusok száma napjainkban mintegy hétezer fő.