Hálaadó ünnep volt Szőkedencsen – Freskó rejtőzött a templom plafonján

Legutóbb 1997. december 14- én telt meg így ez a templom, akkor a templom tetőzetének és belső festésének felújításáért adtak hálát dr. Harmati Béla püspök úr szolgálatával.

„Akkor még 39 evangélikus testvérünkről tudtunk. Ma helyben 24 evangélikus, többségében idős, megfáradt Testvérünk él itt – mondta Deme Dávid lelkész. – A lélekszámfogyás megdöbbentő, különösen, ha belegondolunk, hogy az 1932-ben Mesterházy Sándor nemespátrói lelkész „A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye Története” című munkájában még 257 – evangélikus testvért említ. Ma az istentiszteleti alkalmakon legtöbbször négyen vannak együtt Urunk nevében. Mégis valljuk, hogy az Úr csodásan működik.”

A templom 13 évvel ezelőtti felújításakor még nem tudtak arról, hogy a lemeszelt falak alatt nagy értékek rejtőznek. A mostani felújításkor azonban Varga László gondok sejtése beigazolódott: freskót rejtettek a falak. Valamikor az 1970-es években, minden bizonnyal a kis gyülekezet teherbírását meghaladó a azonban ezt a freskót anyagi kiadások miatt lemeszelték. De most sikerült megmenteni.

A gyülekezet a 2003-ban kapott Országos Egyházi belső kárpótlási keretből kapott 2,5 millió Ft összeg segítségével először felújította a templom tetőzetét, kijavította a gerendázatot, és elkészíttette a toronyórát. Majd 2006-ban a torony falainak szigetelését végezték el. 2007-ben ismét megtörtént a templombelső festése, új templompadok készültek, faburkolást kapott a kövezett padlózat. Ekkor kérte meg Varga László a festőket, nézzék meg, hogy a mennyezeti festés alatt fellelhető- e még a freskó.

Takács István és Koczor Vendel festők a legnagyobb gondossággal és hozzáértéssel tárták fel a templom eme értékét. Dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Múzeum igazgatója pályázati lehetőségre bíztatta a helybélieket. 2009-ben a kiírt Vidékfejlesztési Európai Uniós pályázaton sikerült elnyerni a szükséges összeget. A pályázatírásban a soproni Impulsus Kft. szakemberei voltak segítségre.

A restaurálás munkáját Velledits Lajos festő-restaurátor művész és munkatársai végezték el, 2010. tavaszán.

„Aki a templomba belép, nem csak az oltáron, de a mennyezetre tekintve is találkozik a keresztnek, Jézus Krisztusnak életodaadó, megváltó irgalmát szeretetét hirdető üzenetével. Mely által megtisztul szívünk a bűntől, Isten és ember elleni vétkeinktől, s abba az Úrba veti reménye horgonyát, aki bűnbocsánatot, életet és üdvösséget ad a benne bízónak. Az oltár fölött ott a kehely és az ostya szimbóluma, mely a feltámadott Krisztussal való közösségre, s az előrementekkel való örök közösségre is utal. S a Szentháromság szimbóluma, Atya, Fiú és Szentlélek, Szentháromság egy Isten nevében kezdődik minden istentisztelet, s így lehet megszentelt az életünk” – mondta Deme Dávid.

A gyülekezetben az oltáron is történt azonban változás: a régi oltár helyén most a pusztavacsi gyülekezet oltár szószéke áll, itt folytatódhat tehát az oltár és szószék szolgálata. Emellett Hérincs Miklós új oltárképpel is megajándékozta a gyülekezetet, amelyet erre az ünnepre készített el.

A GYÜLEKEZET TÖRTÉNETÉRŐL

Szőkedencs a Véssey család birtoka volt, akik a reformáció elterjedésekor felvették az evangélikus vallást, és ezt tette a birtokon élő nép is. Az ellenreformáció után, a türelmi rendeletet követően 1805-ben éledt újjá a gyülekezet. A mai evangélikusok ősei Pusztadarócról, az akkori Vas vármegyéből, Körmend környékéről érkeztek ide. Rögtön leányegyházat alakítottak, és Véséhez kapcsolódtak. 1807-ben építették az imaházat és az iskolát. Első, egyben az istentiszteleti szolgálatot is ellátó tanítójuk Dömölky László volt. A gyülekezet felügyelői mindig a hitbuzgó és áldozatkész Véssey családból kerültek ki. 1861-ben építette a fília a templomot, majd ezt 1900-ban megnagyobbítatta, renováltatta. Valószínűleg ekkor kerülhetett fel a templom mennyezetére a közelmúltban feltárt freskó is. Minden bizonnyal a Véssey család által meghívott német festők munkájaként. A gyülekezetet ekkor Németh Pál vései esperes lelkész gondozta. Tragikus változást hozott a gyülekezet életében is az iskolák államosítása, valamint a lévita-tanító szolgálatának megszüntetése 1948-ban. A lelki gondozás az 1950-es évek közepéig Véséről, az anyagyülekezetből történt. Majd Sandról Teke Zsigmond, Nagykanizsáról Fónyad Pál, Horváth Lajos nyugalmazott esperes Gyenesdiásról gondozta a gyülekezetet.1967-től lett Szepetnek fíliája, ahonnan Varga Árpád lelkész egészen 1991-ben bekövetkezett haláláig gondozta a gyülekezetet. Majd ismét Kanizsáról, illetve Szepetnekről történt a szolgálatok ellátása. 1996- tól a Nagykanizsai–Szepetneki Evangélikus Társegyházközséghez tartozik, mint Leánygyülekezet. Lelkészük Deme Dávid.