Gyógyító emlékezés – Mezőberényben találkoztak a kitelepített és befogadó családok tagjai

Létrehozás: 2010. szeptember 18., 15:33 Legutolsó módosítás: 2010. szeptember 19., 14:36

Mezőberény – 1951-ből kb 900 főt telepítettek ki Mezőberénybe – a befogadó családok és ide telepítettek találkozójára került sor szeptember első hétvégéjén. A programon felszólaltak történészek is és másnap az istentisztelet is a gyógyító emlékezés jegyében zajlott. A találkozóról képeket közlünk, valamint az emlékezés szövegét és a közösen elmondott oratio oecumenica sorait is elolvashatják. Szöveg: Lázárné Skorka Katalin, Kisari Miklósné; fotó: dr. Kausay Tibor, Pappné Kőszegi Ilona, Csávás István.

A Mezőberény I. kerületi Evangélikus Egyházközség sok szállal kötődik a helyi Német Hagyományápoló Egyesülethez és Német Önkormányzathoz. Az egyházközség alapítói berényi svábok voltak, s a településen mind a mai napig német egyházként nevezik ezt a gyülekezetet. Amikor a kilencvenes években kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek alakultak, kézenfekvő megoldásnak mutatkozott, hogy a parókia udvarán található régi épület adjon otthont az érdekképviselet irodájának, és egyben a hagyományápolók klubjának. Ezért újra és újra arról is hírt adunk, milyen esemény valósult meg a fent nevezett szervezetek háttérmunkájával.

2010. szeptember 4-én kellemes nyári időnk volt. Ez tette lehetővé, hogy egy különleges és történelmi szempontból igen fontos találkozó helyszíne ismét a tágas udvar legyen. A 120 fő nem is fért volna el a kis klubhelyiségben, ott egyébként is fotókiállításra hívták a jelenlévőket. Az alábbi  beszámolót Kisari Miklósné jegyezte le, aki ennek az eseménynek férjével együtt fő mozgatója volt. Ők Párizsból koordináltak, a helyszínen pedig Frey Mihályné.  A szervezők köszönetet mondanak ezen a fórumon is az egyesületi tagok helytállásáért, segítségéért! 

*** 

Másfél évi szervezőmunkát követően, (Google, e-mail, telefon) nagy-nagy mezőberényi segítséggel létrejött egy baráti találkozó az 1951-ben Budapestről Mezőberénybe kitelepítettek és a befogadó családok leszármazottai számára.

1951-ben 251 családot telepítettek hozzánk, kb. 900 főt. Abba a városba, ahonnan már előzőleg kitelepítették a németeket (közel 491 fő), végrehajtották a csehszlovák-magyar lakossságcserét, málenykij robotra elhurcoltak 562 főt, elvették a módosabb gazdáktól a házat, földet, gyárat. Az akkori hatalom az államosítással még nem fejezett be mindent, betelepítette a nemkívánatos elemeknek minősített és mindenüktől megfosztott családokat (magas rangú katonatiszteket, miniszteri tanácsosokat, bankárokat, diplomatákat, grófokat, földbirtokosokat, stb.)

A megélhetésükért a környékbeli állami gazdaságban, építkezéseken dolgozhattak, ők telepítették a mezővédő erdősávokat és tanították a berényi gyerekeket németre, zongorázni, énekelni. Ezeket a küzdelmes éveket emelt fővel élték végig a szintén kisemmizett, befogadó kulák családokkal együtt, segítve egymást, mint vak a világtalant.

Ferdinándy György így fogalmazott: „Finom, csendes emberek voltak, engedelmesen elpusztultak, amikor a polgárság rendeletileg eltöröltetett”. (Az író nagyapjának öccsét szintén Mezőberénybe telepítették ki.)

A nagy izgalommal várt találkozó sok mezőberényit megmozgatott. A délelőtti gyülekező és ebéd baráti hangulata délután a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesületnél folytatódott. Dr. Hantó Zsuzsa történész az 1950-es évek törvénysértéseit taglalta az előadásában. Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója arról beszélt, hogy milyen volt Mezőberény az 1940-50-es évek fordulóján. Az előadásának címe: Hova érkeztek a kitelepítettek?

A vendégeket és a nagyszámú érdeklődőt köszöntötte Cservenák Pál Miklós polgármester, és egy–egy nagyon szép albumot adott át a kitelepítetteknek. Tóth Béláné, Miklósik Béláné és Darida Károlyné – akiknek a családjába szintén elszállásoltak egy budapesti családot – a „Fogjunk össze” Közhasznú Egyesület tagjai által készített plakettel ajándékozták meg őket. A polgármester úr saját nevében bocsánatot kért minden Mezőberénybe kitelepítettől az elszenvedett igazságtalanságokért. Az érintettek egyenként mondták mikrofonba rövid történetüket. Kivétel nélkül szeretettel említették meg az őket befogadó családokat.

A találkozó második napján ünnepi istentiszteletre gyülekezetünk össze, melyet Lázárné Skorka Katalin evangélikus lelkész Gyógyító emlékezés címmel tartott. A résztvevők összeszorult torokkal és sírással küszködve hallgatták végig a nagyon felemelő és gyógyító megemlékezést.

A baráti találkozón jelen volt a Duna TV stábja, a Nők Lapja és a Békés Megyei Hírlap munkatársai.

A 60. évfordulót méltóképpen előkészítve szintén megtartjuk. Addig pedig tiszta szívvel örüljünk ennek a sikeres találkozónak.

**** 

Gondolatok, visszajelzések a találkozó kapcsán – névtelenül: 

„Ezúton szeretnénk még egyszer hálás köszönetünket kifejezni azért a csodálatos hétvégi együttlétért, amelyben részünk lehetett nekünk is, akik ugyan nem voltak kitelepítve, de közvetve mégiscsak érintettek voltunk. Édesanyám gyerekként Mezőberényben töltötte a nyarakat a kitelepített nagyszülőknél, én pedig nagyon sokat hallottam ezekről az időkről, és kb. 7 évvel ezelőtt voltam először Berényben annál a családnál, ahol a dédszüleim laktak. Szeretnénk megköszönni Nektek és segítőiteknek a sok munkát és fáradozást. ” 

„Őszintén köszönöm, hogy a szeptember 4-i mezőberényi találkozón részt vehettem. Megható volt a kedvességük, a fáradozásuk, a vendégszeretetük, a város és a német közösség odaadó figyelme, a színvonalas és érdekes előadások. Felejthetetlen napot kaptunk Önöktől ajándékba. örültem Mezőberény fejlődésének, a szép, rendezett utcáknak, és házaknak, amely a mezőberényiek szorgalmáról és rendszeretetéről tanúskodik.  Voltam a német evangélikus templomban, és megcsodáltam az Orlai-féle szép oltárképet is. Nagyon jó volt a régi ismerősökkel találkozni és beszélgetni, és ellátogatni a régi mezőberényi lakhelyre.”

*****

Emlékezés – kinek tartozunk vele? Legfőképpen azoknak, akik az adott esemény részesei voltak. Amikor róluk gondolkodunk, kifejezzük irányukban empátiánkat és érdeklődésünket. Vannak közösségi sorunknak agyonhallgatott, titkolt, szégyellt szakaszai. Az érintetteket hallgatásra ítélték, ők azonban mégsem tudnak már úgy élni, mintha elfeledték volna a velük történteket. Településünkön, országunkban belül százezrek szenvedtek mások gonoszsága miatt, és élték át a méltatlan, igazságtalan bánásmódot, a törvénysértéseket. Tartozunk nekik: a tárgyilagossággal, kutatásokkal, beszélgetésekkel, hogy minden a helyére kerülhessen – akkor is ha közben évtizedek teltek el.

Emlékezés – milyen jó, hogy képesek vagyunk rá! A közösségi emlékezésnek tanító célzata is van: Ha kitörünk a hallgatásból, a tettek motivációja is napfényre kerül. Az emlékezés jelzés arra, hogy van, ami nem avul el, s van, amit az emberi közösség nem fogadhat el soha. A bűn bűn marad, azzal szembesülni kell, azt be kell vallani. Nagy baj, ha relativizáljuk, ha nem történik őszinte szembenézés. Emlékezésünkben egyértelműen elítéljük azt, amikor a gyűlölet és félelemkeltés lelkülete teret nyert közöttünk. Nem csak arra vágyunk, hogy ne adja Isten, hogy újra megtörténjenek deportálások, kitelepítések. Szeretnénk, ha közösségeink az emlékezés, a feltárás során megismernék az igaz emberi értékeket, az erkölcsi tartás fontosságát. Szeretnénk, ha kortársaink kilépnének a közönyösségből és közös történelmünk állomásain együtt állnának meg velünk: csak így lehet bátran, jó lelkiismerettel továbblépni.

Az emlékezés lehet fájó, anekdotázó, vagy mindent megszépítő, de hogyan lehet gyógyító? A nemzetközi ökumenikus egyházi életben ismerős ez a fogalom. A healing of memories” olyan gyógyító szándékú múltfeltárási módszer, amely igyekszik előmozdítani a jelenben élők múltból örökölt feszültségeinek oldását, a sebek gyógyulását, a kölcsönös kiengesztelődést. Nemzetközi példaként előttünk állhat a Nobel békedíjas Desmond Tutu anglikán érsek által vezetett Igazság és Kiengeszelődés Bizottság tevékenysége, amely Dél- Afrikában az apartheid alatt történt jogsértések teljes körű felderítésére és dokumentálására törekedett. Petényi Katalin Ügynökök és hitvallók címmel az előző rendszerrel együttműködő vagy abban ellenállást tanúsító lelkészekről dokumentumfilmet állított össze. Tegnap az 1951-ben Mezőberénybe telepített, Budapestről kitiltott, akkor osztályidegennek és bűnözőnek nevezett emberek szólaltak meg közöttünk. Még mindig kevesen említették, hogy a megfigyelők, a besúgók, a szégyenletes határozatok végrehajtói is velünk élnek. Mit érezhetünk? Tehetetlenséget, dühöt, átéljük az elutasítást. A gyógyító emlékezés célja, hogy együtt álljunk meg a szent, igaz és kegyelmes Isten előtt – hogy ő késztessen őszinte bűnvallásra, megszabadítson a lelki terhektől és legyen személyes életünk és közösségünk Gyógyítója.

******

Oratio oecumenica:

LSK: Mennyei Atyánk! Te a legtöbbet adtad értünk. A megbocsátás semmihez sem fogható ajándéka, gyógyító, megújító jóságod ma is elért bennünket. Gazdagságodat ránk pazarolod, szentségedet ránk árasztod, felemelsz a porból és drága gyermekeidként bánsz velünk. Tele van a szívünk a tőled jövő örömmel. Felszabadultan indulhatunk utunkra. Mégis újra csak kérünk, mert nem tehetünk mást, rá vagyunk szorulva kegyelmedre. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Freyné P: Istenünk, vedd el az emlékezés keserűségét, taníts bennünket helyesen látni múltunkat, megbecsülni életidőnket, jövőnk érdekében cselekedni. A múló idő figyelmeztet, de megérteti velünk azt is, hogy bár minden változik körülöttünk, Te tegnap, ma és mindörökké ugyanaz vagy: megbízható, örök szeretet. Köszönjük, hogy Te indítottad el bennünk a jó gondolatokat, megtanítottál az odafigyelés művészetére, késztettél beszélgetésekre, ráébresztettél, hogyan dolgozzuk fel történelmünk egy eseménysorát, s mit kell tennünk a gyógyító emlékezésért.

Kisariné M: Köszönjük, hogy emlékeink nem terhek többé, hanem életünk csillogó mozaikjai. Légy mindazokkal, akik elszenvedői voltak az igazságtalanságnak, add, hogy lelki békéjüket megtalálhassák Tenálad. Kérünk azokért, akik tudtak jót adni, szeretettel lenni az ide telepítettek iránt, áldásod nyugodjon meg családjaikon is. Könyörgünk, hadd legyünk képesek megbocsátani, új utakon járni. Áldd meg mindazokat, akik a mostani közös emlékezés sikeréért fáradhatatlanul munkálkodtak: barátokat, volt osztálytársakat, történészeket, egyesületi tagokat. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Zsani: Könyörgünk szeretteinkért. Te látod, milyen fontos a harmonikus családi háttér, a meleg otthon. Kérünk tiszteletért és megértésért a házastársak számára, add, hogy jó példát adjanak a szülők gyermekeiknek. Óvd meg a fiatalokat a szenvedélybetegségektől és a rossz társaságtól. Kérünk téged, áldd meg a becsületes munkát, és segíts az álláskeresőknek. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Schönné I: Könyörgünk a ránk bízott gyermekekért, fiatalokért- az új tanévben is hívd őket, növeld hitüket, figyelmeztess, hogy a jövő egyházának alakulásán is fáradozunk, amikor időt és energiát fordítunk rájuk. Te késztesd a szülőket a hitoktatás és konfirmációi lehetőség elfogadására. Áldd meg a pedagógusokat, oktatási intézményeinket. Add, hogy megbecsüljük őseink hitét és türelemmel gondozzuk időseinket. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Anett: Könyörgünk gyülekezeteinkért. Formáld testvéri közösségé, lelki otthonná egyházközségeinket. Teremts egyetértést, küldj szolgálattevőket, adj ébredést és elmélyülést. Adj helyes látást a presbitereknek, alázatot és hűséget az önkéntes munkatársaknak. Add áldásodat terveinkre, építsd közöttünk egyházadat, add, hogy szívesen jöjjünk össze gyülekezeti programjainkra. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Wagner M: Könyörgünk településeinkért, országunkért, nemzetünkért. Add, hogy ápoljuk nyelvünket, elődeink hagyományait, tisztelettel legyünk őseink iránt. Készíts utat igédnek, szólítsd a lelkiismeretet, tedd vágyakozóvá népünket éltető beszédedre. Te nyisd fel honfitársaink szemét örök értékeidre. Adj helyes tartást és felelősséget mindazoknak, akik a választások után közéleti szerepet tölthetnek be. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

LSK: Könyörgünk egyházunkért. Gyógyítsd sebeinket, tégy erőssé követésedben. Mutass nekünk új utakat, tárd elénk az új reformáció lehetőségét. Áldd meg a lelkészképzést, teológiai tanárainkat. Adj legfiatalabb lelkészeinknek lendületet és kitartást. Bíztasd a megfáradtakat. Bölcsességedet egyházi vezetőink számára. Te segíts a konfliktusok megoldásában, adj határozottságot, pásztori szeretetet feljebbvalóinknak, segítsd döntéseiket. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Schönné I: Könyörgünk a velünk élő magányos, beteg testvéreinkért. Add, hogy szeretetünk elérje őket, és átélhessék a te közelségedet is. Erősítsd a beteg gyermekeket nevelő szülőket, újíts meg a szociális tevékenységet folytatókat. Te vagy reménységünk és vigasztalásunk forrása, ne hagy el bennünket a halál árnyékában sem. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

Olgi: Könyörgünk a bennünket körülölelő természetért. Add, hogy mindig legyen szemünk és fülünk a szépség érzékelésére, és óvjuk, amit nekünk adtál. Védj meg bennünket a természeti katasztrófáktól és az emberi felelőtlenségtől. Add, hogy a föld megteremhesse gyümölcsét és meg tudjuk osztani javainkat a rászorulókkal. Jézus Krisztus nevében kérünk- Urunk, hallgass meg minket!

LSK: Istenünk, köszönjük, hogy ma is megszólíthattunk, eléd tárhattuk kéréseinket, Tied a dicséret, Téged illet a hála szava. Légy velünk ezután is áldó szeretetettel és mutasd meg számunkra akaratodat. Hisszük, hogy Te mindent megtehetsz a mi javunkra, üdvösségünkre. Jézus Krisztusért, aki veled és a Szentlélekkel Istenként él és uralkodik örökkön örökké. Ámen

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben