Épületek bizonyságtétele – Új gyülekezeti házat szenteltek fel Cinkotán
Budapest – A Cinkotai Evangélikus Egyházközség új gyülekezeti házát szentelte fel Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke és Győri Gábor, a Pesti Egyházmegye esperese 2009. április 4-én délután. Az istentisztelet a kerület lelkészi vezetőjének igehirdetési szolgálatával a gyülekezet templomában vette kezdetét, majd az ünneplő sokaság a parókia mellett megépült közösségi központhoz vonult át, hogy hivatalosan is birtokba vehesse az épületet. Szöveg: Smidéliusz András
Fotó: Széman Richárd
„A cinkotai gyülekezet épületeinek csodálatos bizonyságtétele: Él az Úr, áldott az én kősziklám!” – kezdte Zsolt 18,47 alapján elmondott igehirdetését Gáncs Péter. Ezt fejezi ki egyházunk legrégebbi műemlék-temploma, amely a cinkotai régi temető szomszédságában, az ősök sírjai fölé emelkedő falaival hirdeti az élő Úr jelenlétét. Népe nem lefelé, hanem fölfelé tartó közösség, mert Isten évszázadokon keresztül is megtartó kegyelmének részese. A zsoltáros Istenhez fűződő személyes viszonyáról árulkodik, hogy őt saját kősziklájaként említi, mint akire tapasztalata szerint állni, építeni lehet. Az elmúlt időszakban szemmel látható volt az építkezés Cinkotán is, ahol évekkel ezelőtt felépült a parókia, folyamatosan zajlanak a templom körüli karbantartási munkálatok, ma pedig az új gyülekezeti ház átadására kerül sor – folytatta az igehirdető. Egy tüdővel lélegezni csak fuldoklást jelent – mondta –, mától a cinkotai gyülekezet is két tüdővel lélegezhet: temploma mellett otthonaként veheti birtokba új épületét. Gáncs Péter a gyülekezet előtt álló lelkészválasztással kapcsolatban megemlítette: az új lelkész szolgálatba állásával folytatódhat majd a lelki építkezés is. Köszönet Blatniczky János lelkésznek és segítőinek, hogy az ehhez szükséges minden feltétel biztosított. Legyen az új gyülekezeti központ a találkozások háza, amely jó esélyt jelenthet arra nézve, hogy az Útmutató zsoltárigéje mellett olvasható újszövetségi igevers is valósággá váljon: Isten Krisztussal együtt életre keltett... (Kol 2,13) Isten áldja meg ezt a gyülekezetet is élettel, Lélekkel és örömmel, hogy a különböző válságok közepette is megtapasztalhassa: az Úré az utolsó szó – zárult a püspök igehirdetése.
Az új épület kulcsainak átadását és a kapunyitást követően a zsúfolásig megtelt nagyteremben Krizsán Zoltán gyülekezeti felügyelő köszöntötte a megjelenteket, majd a gyülekezet lelkésze ismertetett az építkezés részleteit. „A ház még nincs egészen készen, de immár használható állapotba került” – mondta. „Köszönöm az Úristennek, hogy ez az építkezés úgy összekovácsolta a gyülekezetet, hogy az más eszközökkel nem ment volna ilyen könnyen. Hiszem, hogy mindezen meglesz Isten áldása. Kívánom, hogy ennek nyomán mihamarabb megszülessen szívünkben a hálaadás.” – fejezte be köszönetnyilvánító szavait Blatniczky János.
Az együttléten köszöntőt mondott Győri Gábor esperes és Radosné Lengyel Anna, a Déli Egyházkerület felügyelője. Szeverényi János országos missziói lelkész köszöntését távollétében Hulej Enikő lelkész olvasta fel, a presbitériumból pedig Jerabek Zsuzsa osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A micsinyei (Dolná Mičiná) szlovák eredetgyülekezet lelkésze gyertyákat, polgármestere pedig egy Krisztus-fejet ábrázoló fafaragványt nyújtott át ajándékképen a helyi közösségnek. Terényi István cinkotai festőművész, kinek Emberhalászok című képe az új épület nagytermének falát díszíti, a jeles nap alkalmából újabb festményt adományozott a gyülekezetnek. A hálaadó ünnep szeretetvendégséggel zárult.
