Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban: „Ha az egyházak a feladataikat hitelesen akarják ellátni, akkor a múltfeltárásra szükség van!”
Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház szervezésében közös konferencia kezdődött 2010. május 6-án Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című szimpóziumon különböző előadásokat hallgathat meg az érdeklődő közönség. Erdő Péter, Bogárdi Szabó István és Prőhle Gergely köszöntötték az egybegyűlteket. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Erdő Péter katolikus bíboros, érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte: az egyháztörténet fő célja, hogy feldolgozza, miként tudta az egyház teljesíteni küldetését akkor, amikor elnyomásban, üldöztetésben volt része.
Ezután Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy a mai Magyarország viszonyai között nemcsak a jelent, hanem a múltat is igen nehéz bemutatni. Közölte, hogy Magyarországon a kommunista diktatúra alatt egyházüldözés folyt és ezt az egyházak anyagiakban, emberveszteségben megszenvedték. Ebben a tekintetben a megbékélés még nem következett be, és az egyháziaknak még ma is nehéz feldolgozniuk ezt.
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője utalt arra, hogy zsinati határozatban foglaltak állást amellett, hogy megismerjük az evangélikus egyház állambiztonsági érintettségét. Ha az egyházak a feladataikat hitelesen akarják ellátni, akkor a múltfeltárásra szükség van – hangsúlyozta, megjegyezve: ennek jegyében jelent meg szerdán a tényfeltáró bizottság történész munkacsoportjának első kötete, amely módszertani bevezetője ennek a témának.
„Ha nem botrányra éhesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akkor van esély arra, hogy a megbékélés irányába haladjunk”, mert a „bűnbocsánatot, evilági küldetésünket komolyan kell venni” – mutatott rá.
Mint mondta, „a kádári konszolidáció viszonyai között elveszett az egyértelműség”, sok iratot megsemmisítettek, ezért a tényfeltárás nehezebben megy Magyarországon, mint a keleti blokk más országaiban. Prőhle Gergely örvendetesnek nevezte, hogy más országok történelmét is bemutatják a történészek a konferencián. Kitért arra: ennek a munkának ökumenikus szellemben kell folytatódnia, ami akár "egymás lelki támogatását is jelentheti".
A nap hátralévő részében és holnap is különböző előadások lesznek.
A konferencia porgramját megtalálják honlapunk Események rovatában: http://www.evangelikus.hu/Members/bollazsu/egyhazuldoezes-es-egyhazuldoezok-a-kadar-korszakban
A konferenciához kapcsolódik egy kiállítás is, amelyet holnap nyitnak meg a Párbeszéd Házában (Budapest VIII., Horánszky u. 20.). A megjelenteket P. Vértesaljai László SJ templomigazgató köszönti majd, a kiállítást Ittzés János a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Balogh Margit történész, MTA Társadalomkutató Központ igazgatója nyitja meg.
