Egy órára elsötétült a világ

 A világméretű demonstrációval a szervezők a klímaváltozásra és a környezettudatos energiafogyasztás fontosságára hívták fel a figyelmet.

2009-es célok

A Föld Órája akciót a Természetvédelmi Világalap, a WWF szervezte. Az esemény során több városban leoltották a közvilágítást, neves középületek és műemlékek sötétültek el egy órára, az otthonokban pedig lekapcsolták elektromos berendezéseiket, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. 2009-ben a szervezők célja az volt, hogy legalább egymilliárd embert és ezer várost állítsanak a kezdeményezés mögé.

A WWF célja valószínűleg teljesült, ugyanis az akcióhoz több mint nyolcvan ország közel kétezer városa csatlakozott, közülük több mint ötven főváros.

A globális elsötétítéssel a szervezők a környezettudatosságra és a klímaváltozás következményeire szerették volna felhívni a figyelmet, de idén a gazdasági változások fontosságát is hangsúlyozták. „A gazdasági válság lehetőség is, hogy biztonságosabb, fenntartható irányba tereljük a gazdaságot” – állt az akció egyik sajtóközleményében.

2009 különösen fontos év a klímaváltozás szempontjából, mert a Kiotói Egyezmény idén kerül hatályon kívülre. A világ vezetői decemberben ülnek össze az ENSZ klímakonferenciáján Koppenhágában, hogy új megállapodást kössenek.

Videók

Az idei események képes összefoglalói a YouTube-on itt nézhetők meg: http://www.youtube.com/profile?user=earthhour2009

Kezdetek és ma

A Föld Órája kezdeményezés Ausztráliából, Sydney-ből indult 2007-ben, és két év alatt világméretűvé nőtte ki magát. A 2009-es Föld Órájához többek között csatlakozott London, Peking, Róma, Moszkva, Los Angeles, Rio de Janeiro, Hong Kong, Dubai, Szingapúr, Athén, Buenos Aires, Toronto, Sydney, Mexikóváros, Isztambul, Koppenhága, Brüsszel, Fokváros és Helsinki. Fél kilenckor elsötétültek többek között a világ legmagasabb épületei, a Burj Dubai és a Taipei 101, a CN Torony Torontóban és Európa legmagasabb épülete, a Federation Tower Moszkvában. Az akciót hivatalosan az Új-Zélandtól délkeletre fekvő Chatham-szigetek kezdte, ahol helyi idő szerint este fél kilenckor (magyar idő szerint még szombat reggel) állították le az áramtermelő generátorokat.

Magyarországon több mint ötven település csatlakozott a felhíváshoz, köztük Budapest és a megyeszékhelyek több mint fele. Elsötétült Siófok, Győr, Zsámbék, Eger, Tatabánya, Csömör, Nagykálló, Sándorfalva, Székesfehérvár, Villány, Herceghalom, Pilis, Hódmezővásárhely, Tata, Pilisszentlászló, Albertirsa, Szombathely, Tiszatarján, Kalocsa, Bezedek, Újbuda, Szarvas, Várpalota, Szeged, Kecskemét, Balatonfüred, Mór, Kaposvár és Pécs. A legtöbb település Görögországban csatlakozott az akcióhoz, de Magyarország is az első országok között van a csatlakozó települések számát tekintve. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium levélben buzdította munkatársait arra, hogy kapcsolják le a villanyt a Föld Óráján.

A szervezők sikere

Az akció vezetője, Andy Ridley szerint rendkívüli módon nő a demonstráció támogatottsága. „A Föld Órája üzenete a világ minden tájáról összehozza az embereket. Aucklandtől Hawaii-ig, Fokvárostól Szentpétervárig mindenki egyként a világítás lekapcsolásával szavaz a klímaváltozás ellen” – fogalmazott Ridley.

A 2008-as Föld Órája akcióban a világon még csak 30 millióan vettek részt, és csak négy magyar város, Budapest, Pécs, Debrecen és Sátoraljaújhely kapcsolta le a világítását.

Szkeptikusok mindig akadnak

A kritikusok szerint a lámpaoltásnak legfeljebb szimbolikus értelme van. A híres szkeptikus enviromentalista, Bjorn Lomborg pedig egyenesen azt állítja, hogy a sok gyertya, amely az egyórás elsötétítés alatt ég, több szén-dioxidot bocsát a levegőbe, mint az elektromos égők. A professzor szerint még ha egymilliárd ember csatlakozik is az akcióhoz, a villanyoltásuk csak annyi szén-dioxidot takarít meg, amennyit Kína hat másodperc alatt bocsát ki. Ridley egyetért azzal, hogy a villanyoltási akcióval csak elhanyagolható mennyiségű energia takarítható meg, de jelképként fontosnak tartja, mert felhívja a figyelmet a klímavédelemre.