Az írásmagyarázat diptichonja – Bemutatták Cserháti Sándor új kötetét
Budapest – A bibliaolvasó közönségnek közel egy évet kellett várnia az Első korinthusi levélhez írt, nagy sikert aratott kommentár kézhez vétele után, míg megjelent a folytatás, a beharangozott második kötet dr. Cserháti Sándornak, az újszövetségi írásmagyarázat professzorának tollából. A Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt második levele című könyv bemutatójára a Luther Kiadó szervezésében került sor június 10-én az Evangélikus Hittudományi Egyetem kápolnájában. A kedvezményes könyvvásárral egybekötött könyvbemutatóra a Luther Kiadó teológiai disputát is szervezett, melynek témája Pál apostol teológiájának mai üzenete volt. Az új kommentárt Gáncs Péter evangélikus püspök mutatta be. Szöveg és fotók: Petri Gábor / Evangélikus Élet.
A disputa meghívott vendégei ökumenikus „testvéri körből” érkeztek: dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, dr. Székely János római katolikus segédpüspök és dr. Steinbach József református püspök vett részt a beszélgetésben, melynek témája minden keresztény felekezet számára jelentős aktualitással bír. A teológiai eszmecserét dr. Bácskai Károly, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének adjunktusa moderálta.
A könyvbemutatót Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója nyitotta meg, és köszöntötte a résztvevőket, valamint a beszélgetés meghívott vendégeit. Az új bibliamagyarázatot méltató Gáncs Péter püspök nagyszabású diptichonnak nevezte a két páli levél kommentárját, majd mindkét kötetet a magasba emelte, hogy rámutasson a könyvborítók hordozta üzenetre: míg az első kötet borítóján Pál a háttérben látható (és az első levélben inkább a gyülekezeti élet gondjai vannak az előtérben), addig a második kötet címlapján már közelebb lép hozzánk az apostol, ahogy a Második korinthusi levélből is többet tudhatunk meg az ő személyiségéről. A két egymás mellé helyezett képet egy szárnyasoltárhoz hasonlította, és az új kötetet különösen értékes pünkösdi ajándéknak nevezte egyházunk püspöke.
Gáncs Péter kiemelte, a kommentárok szerzőjének egyik legnagyobb érdeme, hogy egyszerre volt képes érvényre juttatni két, egymást látszólag kizáró szempontot: a tudományos igényesség és a közérthető stílus egyaránt maradéktalanul tetten érhető Cserháti professzor írásmagyarázati munkáiban, és egyik sem megy a másik rovására. A kommentár olvasása során ráadásul mai jelentőségű izgalmakat is átélhet az olvasó: olyan „pünkösdi magasfeszültség” húzódik végig a művön, amely eloszlatja azt a hamis illúziót, amely az első keresztény gyülekezetek életével kapcsolatban él a köztudatban. A gondos exegetikai munka ugyanis kideríti számunkra, hogy már az ősi gyülekezetekben is hasonló intenzitású feszültségek és súlyos konfliktusok léteztek, mint jelen korunk egyházaiban.
„Mikor született ilyen nagyságrendű exegetikai munka a közelmúltban?” – tette fel a költői kérdést a teológiai disputa moderátora, dr. Bácskai Károly, aki szerint az is kijelenthető, hogy Cserháti Sándor professzor Magyarországon évtizedes távlatban is a legjelentősebb írásmagyarázati művet tette le az asztalra. Bácskai Károly hangsúlyozta, hogy az újszövetségi írásmagyarázat nem muzeális darabokról beszél – Pál írásai a mának szóló üzenetet is hordoznak, teológiájának van időszerűsége.
„Mit adott Pál Európa számára?” – a meghívott püspökök teológiai disputájának alapgondolatát és vezérfonalát ezzel a kérdéssel jelölte ki az eszmecsere moderátora. A pódiumbeszélgetés során többféle szempontból is megvilágításba került az evangélium mindenkori aktualitásának, az európai kultúrtörténetnek és jelen korunk vallásszociológiai jelenségeinek a kapcsolata. A katolikus egyház által meghirdetett Pál-év kapcsán azok a kérdések is szóba kerültek, hogy mennyire beszélhetünk pünkösdi értelemben az evangélium európai diadalmenetéről, amely jelen korunk viszonyait tekintve messze nem egyenlő a kereszténység és a keresztények diadalmenetével.
Bácskai Károly a Második korinthusi levél kommentárjában kifejtett páli megbékélés (a szerző fordítása szerint: kibékülés) gondolatát emelte ki, amely a mai gyülekezeti feszültségek, de akár a hétköznapi, „világi” konfliktusok megoldásának is működőképes modellje lehet. E páli modell értelmezése kapcsán Székely János kitért arra is, hogy az új kommentár nagy erénye a jó fordításra épülő színvonalas exegézis, valamint a pontos és rövid lényegkiemelés.
A könyvbemutató végén magát a szerzőt, Cserháti Sándort hívták ki a pódiumra, aki a köszönet és a hálaadás szavain túl személyes hangon beszélt életének és sorsának azokról az eseményeiről, azokról a gyermek- és ifjúkorában őt ért jelentős hatásokról, amelyek megalapozták a bibliamagyarázati munka iránt érzett olthatatlan szenvedélyét és mély elkötelezettségét.
