75 éves a budafoki templom – Felszentelték az új lelkészlakot – Képriport!

— Felvéve: Budafok, jubileum, egyház, evangélikus, lelkészlakás, templom

Létrehozás: 2010. november 09., 10:15 Legutolsó módosítás: 2010. november 14., 11:55

Budapest – 2010. november 7-én emlékeztek meg a budafoki evangélikusok arról, hogy 75 évvel ezelőtt dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök és Kemény Lajos budapesti esperes felszentelték a 15 hónap alatt elkészült templomukat. Az ünnepi istentiszteleten a helyi lelkész, Solymár Gábor mellett dr. Fabiny Tamás püspök és Bence Imre esperes szolgált. Felavatták az egykori templomépítő lelkész, Petrovics Pál emléktábláját. Külön öröm volt, hogy felszentelhették a templom melletti lelkészlakást is. Fotó: Bujdosó Szilvia, Jäntti Esko; Szöveg: evangelikus.hu

75 éves a budafoki templom – Felszentelték az új lelkészlakot – Képriport!

A szolgálattevők: Solymár Gábor, dr. Fabiny Tamás és Bence Imre

A 75 éves jubileumra megjelentettek egy kiadványt a templom történetéről is. Ebből a következőket tudhatjuk meg:

A budafoki evangélikus templomot, a mindössze 15 hónapos építkezési időt követően, 1935. november 3-án szentelte fel ünnepélyesen dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök és Kemény Lajos budapesti esperes. A templomot építtető lelkész a trianoni békediktátum által elszakított Erdélyből menekült Petrovics Pál, aki 1942-ig, nyugalomba vonulásáig szolgált Budafokon. A kereken 800 fős gyülekezet felügyelője ekkor Macskássy Sámuel volt. A templomot Sándy Gyula (Eperjes, 1868. július 25. – Budapest, 1953. június 12.), a neves építészmérnök tervezte, aki felvidéki evangélikus családból származott. Sándy hosszú és tevékeny élete során sikeres karriert futott be, többek között a Műegyetem tanára és a Magyarországi Evangélikus Egyház főépítésze, emellett a budavári evangélikus gyülekezet felügyelője volt. Legjelentősebb épületei a budai Krisztina körúti, illetve az újpesti Postapalota. Egyházi főépítészként számos evangélikus templomot tervezett, melyek közül az egyik legkisebb, a budafoki lett talán a legarányosabb, a felhasznált stíluselemek legletisztultabb szintézisét mutató terve. A rusztikus terméskő borítású templom külsejét uralja a magas sisakú, reneszánsz pártadíszítéses torony, amely szoros formai rokonságot mutat a késmárki, XV. századi Szent Kereszt templom harangtornyával. A templom egyhajós, dongaboltozatos, puritán, egyszerű belsejét az épület egészével harmonizáló, körüljárható reneszánsz oltár határozza meg, amelynek oltárképe (Jézus a Getsemáné kertben) Szirtes Lajos helybeli rajztanár ajándéka. A templombelső egyéb elemei, mint a szószék, a keresztelőkút, a karzat és a padok, az oltárnak alárendeltek, és így a templom egésze Sándy építészeti törekvéseinek egyik legegységesebb megjelenése lett. Az eredeti tervekben hasonló stílusú parókiaépület felépítése is szerepelt, erre azonban a II. világháború közeledte miatt, akkor nem kerülhetett sor.