2010-től lesz Szolidaritási Alap
Budapest - A zsinati ülésszakon, ma délután határozat született az Evangélikus Szolidaritási Alapot illetően. A küldöttek szavazatai alapján először csak 2010-ben lép életbe az Alap. (Az Alapról teológia rovatunkban bővebben is olvashatnak. - Várjuk ezzel kapcsolatos véleményeiket, cikkek formájában.)
Az evangélikus zsinat által tavaly hozott törvény szerint már 2009. január elsejétől lép életbe lépett volna a Szolidaritási Alap, azzal a céllal, hogy a lelkészek anyagi biztonságát gyermekáldás és betegség esetére is garantálja. Eddig ugyanis a Magyarországi Evangélikus Egyház az államnak a minibálbér után fizetett társadalombiztosítási járulékot, aminek jóvoltából minimálnyugdíj és egészségbiztosítási szolgáltatás megillette a lelkipásztorokat, gyed és táppénz azonban nem.
A képviselők azonban 44 igen, 7 nem és 3 tartózkodó szavazattal úgy döntöttek, hogy csak 2010-ben kezdjen működni ez az Alap.
Mint ismeretes, az új szisztéma kidolgozásával a magyar nyugdíjrendszerrel foglalkozó közgazdászt, az egyházhoz közel álló ifj. Zászkaliczky Pált bízták meg, aki az előkészítő munka során felmérést készített a meglévő helyzetről, elemzésekkel, számításokkal, fedezetvizsgálattal, korfa felállításával. Mivel a lelkészek betegségeiről és szüléseiről épp a rendszer hiányossága miatt nem volt adat, a várható költségeket a pedagógustársadalomra vonatkozó OEP- és KSH-adatok alapján becsülték meg.
A zsinati törvény, - amelyet korábban már tavaly is tárgyaltak, és az akkori tervek szerint már 2009. januártól életbe lépett volna - részletesen rendelkezik a létrehozandó szolidaritási alap tagságáról, meghatározza a bevételek és kiadások szerkezetét. Az alap egy része nyugdíjkiegészítésre, özvegyi és árvaellátása, másik része táppénzre és gyermekáldási segélyre fordítandó. A törvény bevezetésével a közegyházi járulék megszűnik, helyette a lelkésznek és a gyülekezetnek közösen a lelkészi fizetés harminc százalékát kell befizetnie az alapba. A harminc százalék egyenlő arányban oszlik meg a két teherviselő között, míg az országos egyház garanciavállalással járul hozzá a rendszer biztonságos működéséhez. Az átállás első lépéseként minden lelkészre vonatkozóan visszamenőleges adatbázist kell készíteni.
