D. Szebik Imre püspök hirdette az igét az ökumenikus imahét nyíregyházi megnyitóján

Létrehozás: 2012. január 16., 12:32 Legutolsó módosítás: 2012. január 18., 15:56

Nyíregyháza – Több évtizedes hagyomány, hogy az ökumenikus imahét nyitó és záró istentiszteletét a város legnagyobb templomában tartják. S hétköznap esténként tovább vándorol a római és a görög katolikus, majd a református templomba Nyíregyháza Krisztusban hívő népe. Az elmúlt évben volt 225 éves az evangélikus Nagytemplom, és vasárnap este ismét megtelt a hat felekezetből érkező testvérekkel, hogy meghallgassák D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, az ökumenikus tanács volt elnökének igeszolgálatát, és közösen imádkozzanak az egyház egységéért. Szöveg és hangfájl: Garai András www.garainyh.hu. Fotó: Sallai Gábor

 
 

Az imanyolcad első napjának liturgusa Sipos Kund Kötöny református tiszteletbeli esperes volt. Ő köszöntötte az istentisztelet kezdetén a társegyházak megjelent helyi vezetőit név szerint is: Pap János római katolikus esperest, dr. Kruppa Tamás görög katolikus főhelynököt, Sztankó Gyöngyi evangélikus esperest, Hecker Márton metodista lelkészt és Cserés Attila baptista lelkipásztort. A kijelölt olvasmányokat református laikus testvérek tolmácsolták. Az is hagyomány már, hogy minden évben új ökumenikus énekfüzet kerül a jelenlévők kezébe. Az ideiben 27, mindegyik közösség által jól ismert ének található, s ebből dicsérik az Urat közösen a hét során. S aki még nem ismerné: az Úrtól tanult imádság és az Apostoli hitvallás ökumenikus fordítása is megtalálható a hazavihető énekfüzetben.

D. Szebik Imre püspök igehirdetésének alapigéi a kijelölt heti vezérige (1Kor 15,51) és az első napi evangéliumi igeszakasz (Mk 10,42–45) voltak. Prédikációját a püspök egy vallomással kezdte: „Nagyon szeretem az ökumenikus imaheteket! Itt arcot adunk keresztyénségünknek, kiábrázolódik rajtunk az egység, és közösen imádkozhatunk.” Evangélikus püspökként Luthert idézte: szerinte a keresztyének imádsága tartja a világot. A szolgáló Krisztus az átformálásunkat kettős értelemben végzi: Már ebben a földi életben Krisztusra formálódunk át, mert közösségbe helyez és szolgálatra késztet. De átformálódunk az örökkévalóság részére is, mert test és vér nem örökölheti Isten országát. Sokan kételkednek abban, hogy van örök élet, de nekünk készen kell lennünk, mert amikor megszólal a harsona, „mindnyájan el fogunk változni”! Örök sorsunk egyedül a Krisztushoz való kapcsolatunkon múlik; higgyünk benne, és készen várjuk őt!

Az evangélikus énekkar szolgálatát követően egyéni csendes és közös imádságok következtek, majd a béke jeléül kézfogással köszöntötték egymást a padszomszédok. Megvallották közös hitüket az egységes szövegű Apostoli hitvallás szavaival is, és több gyönyörű gyülekezeti éneket kísérhetett a Nagytemplom 100 éves orgonája közös énekkincsünkből. S az áldást követően, a másnapi boldog találkozás reményében köszöntek el az egymást „látásból” már igen jól ismerő nyíregyházi Krisztus-hívők. Isten velünk, viszontlátásra!      

Az ünnepi istentisztelet teljes hanganyaga elérhető a fenti „igehirdetésének” szóra kattintva; itt a prédikáció a 21. perctől hallható, és további képek a gyülekezet honlapjának képtárában találhatóak.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben