„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”

— Felvéve: ,
Létrehozás: 2009. március 29., 12:39 Legutolsó módosítás: 2010. május 19., 14:37

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő is. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. A pünkösdi népszokásokat ismeretterjesztő jelleggel gyűjtöttük össze.

Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.

Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdi királyválasztás szinte teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt.

Ezt idézi Balassi Bálint verse:

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje

Mindent egészséggel látogató ege,

Hosszú úton járókat könnyebbítő szele" 

Termékenység

Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római Birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. 

Pünkösd vigíliája

Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.

Pünkösd ételei

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel – eperrel, cseresznyével – töltötték meg.

Pünkösdi jelképek

Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. 

Pünkösdölés – Pünkösdikirályné járás

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Adománygyűjtő népszokás, szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A „királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol „mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. („Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja”)

Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jó kívánóknak. 

A törökbasázás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan. 

Pünkösdi eső

Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem. 

Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig „uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.

A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk.

Mátkálás

Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.  

Zöldág-járás, zöldág-hordás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. 

Pünkösd és Úr napja a néphagyományban

Pünkösd ünnep liturgikus sajátosságairól így ír Bod Péter néprajzkutató: „A Páskabáránynak megétele után a zsengének bémutatásától fogva, ötven napot számláltak, az ötvenediken az Istennek áldozatot mutattak a mezei áldásért, amely ünnep volt és görögül pentekosté, ötvenedik, a mi nyelvünkön abból formálódott szóval mondatik pünkösdnek. Ez nevezetessé tétetett osztán, midőn a Szentlélek az apostolokra elküldetett. Szent Ambrus így szól: az Úr rendelte, hogy a negyven napokon szomorkodjunk, az ötven napokon pedig örvendjünk.”

Erre az örvendezésre emlékeztet egyes vidékeken a húsvét és pünkösd közötti időszaknak zöldfarsang, bárányfarsang elnevezése is. A Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgására utal az a középkori szokás, hogy a mise szekvenciája előtt kürtöket és harsonákat szólaltattak meg.

Somorja jámbor asszonyai pünkösd hajnalán az egész templomot földíszítették piros pünkösdi rózsával, és amikor elkészültek, a templom ajtaját, ablakát sarkig kinyitották, hogy széljárás legyen az első pünkösdi szélvihar emlékezetére.

Budaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.

Jámbor szegedi öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.

Sok helyen még ma is zöld ággal, fűzzel, de főleg bodzával, a tavasz jelképével ékesítik a szent helyeket, a kerítéseket, az ablakokat.

Mint látványosságot kezdik manapság sok helyen feléleszteni a pünkösdi király illetve királyné választás régi szokását. Egynapos uralkodásuk során hajdan a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarták titokzatos szertartásokkal biztosítani. A pünkösdi király uralkodása alatt a legfőbb bírói hatalmat gyakorolta a faluban. A Dunántúlon a legények lóversenyben vetélkedtek a pünkösdi királyságért. Ennek színes, költői leírása megtalálható Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében.

Úrnapja a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökre eső parancsolt ünnep. Az Egyház a nagyhéti gyász miatt nem ünnepelheti méltóképpen az Utolsó Vacsora misztériumát, az Oltáriszentség szerzését. Ezért került a húsvéti idő utánra az esemény méltó megünneplése. Másfelől a középkor utolsó századaiban felbukkanó eretnekségek éppen az átlényegülés titkát vették tagadásba, amelyekre az Egyház az eukarisztikus hit ünnepélyes megvallásával felelt.

Valamikor égiháború esetén a Szentséggel körüljárták a falut, hogy a földeket megoltalmazzák vele. Szokás volt egyébként is, hogy az Oltáriszentséget meghordozták a tavaszi vetések között, hogy távol tartsa tőlük a természeti csapásokat, másrészt pedig, hogy bőséges termés járjon a nyomában. Ezekből az áldáskérő felvonulásokból is indíttatást kapott az úrnapi processzió, körmenet, a négy világtáj felé adott áldással.

Fokozatosan kialakult az a szokás, hogy négy úrnapi sátrat állítanak a négy világtáj irányába, melyeket egy-egy jámbor társulat, családok, céhek díszítenek fel virággal, s a köztük levő utat virágszőnyeggel borítják, hogy azon haladjon a pap az Oltáriszentséggel, minden sátornál áldást adva. Az így megáldott ágakat, virágokat nagy tisztelet övezi, a lakásbeli szentképekre kerül oltalmazó célzattal. Őrzik ezeket a hívek otthonaikban különféle betegségek távoltartására, továbbá villámcsapás, tűzvész ellen is.

Úrnapja rendjéhez sokáig hozzátartozott a teljes munkaszünet. Sok olyan monda ismeretes, amelyek beszámolnak a tilalom megszegőinek tragédiájáról. Vannak vidékek, ahol olyan szigorúan betartották a munkaszünetet, hogy még a jószág takarmányát is előtte este előkészítették. Úrnapján nem fogták igába a jószágot sem, mert azt tartották, hogy tűz üt ki a faluban, házban, ha a körmenet kocsival találkozik, illetőleg ha a szekér a virágszőnyegen gázol át. Ezen a napon kenyeret sem sütöttek, mert az a hiedelem járta, hogy az Úrnapja hajnalán sütött kenyér kővé változik.

(Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve alapján.)

A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben
Lelki táplálék
Napi ige

Megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe elõtt az élet világosságában. (Zsolt 56,14)

Franko Mátyás napi áhítatai

Igehirdetések

Mustármag - meditációs blog

Napiige androidos mobilra